Bokros Lajos kivételével az elmúlt három évtized valamennyi élő pénzügyminisztere megjelent a tárcajubileum alkalmából rendezett múlt heti megemlékezésen. Ebből az alkalomból leleplezték a miniszté-riumot alapító Kossuth Lajos szobrát, Fekete Tamás szobrászművész kisplasztikáját. A rendezvényen részt vett Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.
Glatz rövid beszédében egyebek között kifejtette: az egész magyar társadalom egyik legnagyobb közgondolkodásbeli gyengéje, hogy nem becsül semmit abból, ami a pénzzel kapcsolatos, csak magát a pénzt. A polgárok zöme nem ismeri a gazdálkodást érintő fogalmakat. Nincsen tisztában azzal, hogy mit jelentett az ezer- éves magyar államrendszerben – a tárnokmestertől a pénzügyminiszterig – a pénzügyi fegyelem biztosítása: a járadékok behajtása, a közpénzek kezelése. Az akadémiai elnök a hagyományosan sokat bírált pénzügyi igazgatás védelmében elmondta: ő maga egy új politika helyében soha nem nyúlna a pénzügyi adminisztrációhoz, viszont minden más apparátustól megkövetelné, hogy a monetáris kérdésekkel tisztában legyen. Glatz Ferenc örömét fejezte ki, hogy a leköszönő pénzügyminiszter meghívta elődeit a rendezvényre. Egyúttal „gratulált” a tárca vezetésének ahhoz, hogy megértett valamit, amit a kilencvenes évek Magyarországán még nagyon kevesen láttak be. Azt tudniillik, hogy a folyamatosságnak milyen nagy szerepe van egy társadalom működőképességét illetően.
