Közel 700 pontot veszített értékéből a BUX-index a parlamenti választások második fordulóját követő pánikhangulat, illetve az ahhoz kapcsolódó általános áresés során. A hazai kisbefektetők eladásaival szemben csupán a legvérmesebb spekulánsok vételei álltak, akik csak ezeken az árszinteken mutattak hajlandóságot részvények vásárlására. A múlt hétfői a londoni és a New York-i szünnapot követően hiába álltak a magyar részvények jegyzései a két hónappal korábban még elképzelhetetlenül mély szinteken, a külföldi befektetők így sem a vevői oldalt erősítették. Sőt, többen még veszteségeik ellenére is kénytelenek voltak eladni papírjaikat.
A világ majd összes feltörekvő részvénypiacán a bizonytalanság és az általános áresés jellemezte a kereskedést. Hongkongban a választásokat követően új kormány alakul, ami “még egy lapáttal rátett” a távol-keleti országokat amúgy is sújtó bizonytalanságra, így az elmúlt két hónapban mintegy 25 százalékot veszítettek értékükből a részvények. A hongkongi tőzsde indexe 8500 pontig esett, ami hozzávetőleg a tavaly őszi, illetve az év eleji minimumnak felel meg. Az amerikai részvénypiacokra átterjedt borúlátás a Wall Streeten is hektikusan ingadozó árfolyamokat okozott. Ezek mellett az Oroszországot fenyegető pénzügyi összeomlás rémképe is újabb adalék volt ahhoz, hogy háttérbe kerüljenek a magyar és a lengyel értékpapírpiacok, így azokon a múlt hét második felében tovább estek a jegyzések.
A rubel ellen három hete indult spekulatív támadás egyik legkézelfoghatóbb jele a kamatok nagymértékű emelkedése volt. A befektetők elbizonytalanodása érthetően maga után vonja az adott nemzeti valutában jegyzett papírok eladását, illetve a tőke devizára konvertálását. Az oroszországi állampapír-piaci kamatok tartósan 100 százalék fölé emelkedésében azonban más tényezők is hathatósan közrejátszottak, már csak azért is, mivel az infláció továbbra is 8 százalék körüli.
A kamatok nagymértékű emelkedése részben annak is betudható, hogy az orosz jegybank a múlt év végén megszüntette a külföldi befektetők számára korábban fenntartott határidős árjegyzési lehetőséget. Így e szereplők a tőkéjük devizára való visszaváltását csak a kereskedelmi bankkal kötött származékos ügyleteken keresztül tudták az elmúlt hónapokban biztosítani. Az ügyletek értéke viszont fokozatosan elérte az orosz hitelintézetek limitjeit, így többen már csak a rubel árfolyamkockázatának teljes mértékű vállalásával vásárolhattak orosz állampapírt. A rubel ellen indult spekulatív támadás közepette pedig a papírok hozamaiba építették be a megnövekedett rizikót. Ennek tudható be az állampapír-piaci kamatok megugrása, ami viszont a helyi sajátosságokat kevésbé ismerő befektetőket a kelleténél is jobban elijesztette a közép- és kelet-európai tőzsdékről.
Az e térség tőkepiacaira szakosodott befektetési alapok mintegy 2 milliárd dollárnyi vagyont kezelnek. Az orosz gazdaságról érkező kedvezőtlen hírek hatására közülük több visszaváltotta befektetési jegyeit. Ez egyben azt is jelentette, hogy ezek az alapok – a nyomott árak és az ezzel párosuló veszteségek ellenére – kénytelenek voltak tetemes mennyiségben papírokat eladni portfoliójukból. Az orosz részvénypiac alacsony szintű likviditása, illetve az utóbbi hónapban elszenvedett 45 százalékos áresés miatt az alapok inkább Lengyelországban és hazánkban szabadultak meg a papírjaiktól, számítva arra, hogy a moszkvai tőzsde a közeljövőben némiképp lefarag az utóbbi hetekben felhalmozott veszteségeiből.
A Közép- és Kelet-Európára szakosodott alapok portfoliójában a becslések szerint 400-500 millió dollár értékben találhatók magyar részvények. A likvidációs kényszer miatt a múlt héten ezek az intézmények mintegy 100 millió dollár értékben adtak el e papírokból. Az eladói oldalt erősítették a fedezeti ügyleteket kötő magyar befektetési alapok is, amelyek az alacsony kamattartalmak láttán hozzávetőleg 25 milliárd forint értékben adtak el részvényeket (Figyelő, 1998/22. szám). Bár Lengyelországban nem ingathatta meg a befektetők bizalmát valamiféle politikai változás, a részvények ott átlagosan 16 százalékot veszítettek értékükből. A magyar és lengyel piacon csak abban az esetben várható, hogy újból vevőként jelennek meg a térségre szakosodott intézmények, ha a bizalom visszatérésével az alapokban kezelt vagyon értéke ismét gyarapszik.
A külföldi befektetők érthető bizalmatlansága az orosz pénzügyi válság rendeződésével változhat meg a közeljövőben. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csaknem 700 millió dolláros hitel átutalását ígérte, ami sokat javíthat a likviditási nehézségekkel küszködő orosz pénzügyi kormányzat helyzetén. Az invesztorok is megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy az IMF a lehetőségeihez mérten támogatja a gazdasági reformok továbbvitelét. Elemzők ennek ellenére arra hívják fel a figyelmet, hogy Oroszország esetében nem várható a távol-keleti válság során az egyes országoknak nyújtott több tízmilliárd dollároshoz hasonló gyorssegély, azaz Moszkvának javarészt egyedül kell megbirkóznia az előtte álló feladatokkal. Ezt célozzák a hét végén közzétett intézkedések: menesztették az orosz adóhatóság első emberét, továbbá a költségvetés helyzetét stabilizáló programot hirdettek meg. A terv tartalmazza a költségvetési kiadások között szerepelő állami megrendelések számottevő megkurtítását, az egyes régiók számára beígért hitelek folyósításának leállítását, a költségvetési intézmények létszámleépítését, az energia felhasználásának további visszafogását. Ezáltal a várakozások szerint az év végéig mintegy 12 milliárd dollárral javulhat a büdzsé pozíciója. A kiadások lefaragásán kívül a bevételek növelését célozza a parlagon hagyott földek után kirótt adó, a vállalatok adótartozásainak következetes behajtása és az olajtársaságoknak biztosított adókedvezmények megvonása.
A tűzoltó jellegű intézkedéscsomagból viszont hiányoznak azok az elemek, amelyek a költségvetés egészét átfogó reformokra utalnának; így e lépések feltételezhetően nem elegendőek ahhoz, hogy a magyarországi Bokros-csomaghoz hasonlóan az ország költségvetési helyzetének hosszabb távú stabilitását megalapozzák – véli Ludányi Csaba, a CA-IB Értékpapír elemzője. Az orosz gazdaság 80 százalékát már magánkézbe adták, a központi adminisztráció leépítése pedig a tervek megvalósítása esetén sem tart ezzel lépést. Az adóbehajtás hatékonyságának javításához elengedhetetlenül szükséges lenne a nyilvántartások modernizálása, e tetemes kiadásokra azonban ez idő tájt hiányzik a fedezet a büdzséből. Így a korábban már többször beharangozott szigorítások feltehetőleg ezúttal sem eredményeznek átütő sikert.
A kilátásba helyezett intézkedések vegyes fogadtatásban részesültek a külföldi befektetők körében. Ennek tudható be, hogy hétfőn további 9 százalékkal mérséklődtek a részvények árfolyamai. A vezető gazdasági nagyhatalmak hétvégi csúcstalálkozóján terítékre kerül az orosz államnak esetlegesen nyújtható további segítség is. Ennek hallatán kedden 19 százalékkal emelkedtek az orosz részvényárfolyamok.
A magyar részvények P/E (árfolyam/nyereség) mutatói a múlt héten megközelítették az általános gazdasági és pénzügyi válsággal küszködő indonéz részvények hasonló viszonyszámait. A kedvezőbb oroszországi hírek nyomán – vélekedett lapunknak Heim Péter, a Hypo Securities vagyonkezelő-igazgatója – feltehetőleg néhány nap alatt eloszlik a Magyarországot sújtó bizalmatlanság is, ami az árfolyamok tartós emelkedését vetíti előre.
Az általános áremelkedéshez hathatósan hozzájárulhatnak a vezető amerikai befektetési bankárok nyilatkozatai is, miszerint az elmúlt két hónapban a feltörekvő piacok többségén a papírok alulértékeltté váltak. A Morgan Stanley vezető elemzője szerint a magyar és a dél-afrikai tőzsdének főszerep jut majd az árak emelkedésében. A Brazíliában nyáron induló privatizációs hullám keretében a helyi telefontársaság papírjai mellett több stratégiai fontosságú állami cég részvényeit is meg lehet majd vásárolni, ami újabb adalék ahhoz, hogy a feltörekvő piacok felé forduljanak a befektetők.
