Korábban a befektetők a bankszektor börzei súlyának megnövekedését is várták a tőzsdekényszertől, ám ez mind kevésbé valószínű. Az MKB igazgatósága szeptemberben döntött arról, hogy papírjainak tőzsdei bevezetését jövőre halasztja. Korábban az előírás hatálya alá estek a bank B és C sorozatú elsőbbségi papírjai, ám a tavaly októberben megtartott rendkívüli közgyűlésen a tulajdonosok ezeket törzsrészvényekké alakították át, azokra pedig – nyilvános kibocsátás hiányában – nem vonatkozik a kritikus passzus. A jövő évi bevezetés előtt emisszióra is lehet számítani.
Szintén csúszik – sőt, könnyen elképzelhető, hogy tartósan lekerül a napirendről – a Kereskedelmi és Hitelbank részvényeinek kibocsátása. A Budapest Bank (BB) december 15-re hívta össze közgyűlését, a napirendi pontok között szerepel a tőzsdekényszer hatálya alá eső elsőbbségi papírok törzsrészvényre cserélése. Így már a BB-re sem vonatkozna a kényszer. A közgyűlési meghívó a részvényesek érdekére hivatkozik. Azaz arra, hogy ezzel mentesítik a kisbefektetőket azon hátránytól, hogy részvényeikre akkor is csak 8 százalékos osztalékot fizetnek, amikor a törzs-, illetve kamatozó részvényekre ennél magasabb kifizetésre kerül sor (mint a tavalyi évre vonatkozó osztalékoknál történt). A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint az elsőbbségi papírokat más részvényfajtáknál kedvezőbb mértékű osztalék illeti meg, ám ebben a konkrét esetben az Állami Vagyonügynökség egy korábbi határozata fix 8 százalékban állapítja meg az osztalék mértékét. Több kisbefektető ennek ellenére hátrányosnak ítéli a cserét, elsősorban az elmaradt tőzsdei bevezetésre hivatkozva, másrészt arra, hogy a gazdasági törvény több biztosítékot is tartalmaz az elsőbbségi papírok osztalékkifizetésével kapcsolatban, míg ilyen előnyökkel a törzsrészvény nem rendelkezik. Szavazati jog pedig mindkét papírt megillet. A döntő szót az állam mondja majd ki, hiszen ezen részvényfajta 75 százaléka a birtokában van, és az azokhoz kötődő jogok megváltoztatásához az adott sorozat tulajdonosainak 75 százalékos hozzájárulása kell. Az eset különlegessége többek között ebben rejlik, hiszen az állam által birtokolt papírokra a General Electric Capital Services 2001 májusáig érvényes vételi opcióval rendelkezik, így azok forgalomképtelenek.
Az OTP elsőbbségi papírjai szintén a tőzsdekényszer hatálya alá esnek, s azokat a bank be is kívánja vezetni a börzére, az idei áprilisi közgyűlés határozatainak megfelelően. A kérdés csupán az, hogy melyik kategóriába, hiszen egy A kategóriás bevezetéshez legalább 8700 forintos árfolyamra lenne szükség, azonban a papír az OTC-piacon – a korábbi 8000 forintot közelítő árfolyamról – 4400 forintig esett vissza. A részvény igen vonzó lehet a pénzügyi befektetők körében, hiszen 12 százalékos osztalékra jogosít, illetve ha a törzsrészvényekre eső kifizetés magasabb, akkor az utóbbira. A diszkontot a szavazati jog hiánya, illetve a kisebb likviditás indokolhatja valamelyest. A diszkont azonban jelenleg rendkívül magas, közel 100 százalékos. Ha figyelembe vesszük, hogy a nyugati tőzsdéken ez mindössze 2-4 százalék körül szokott lenni, akkor feltehető, hogy közelít majd egymáshoz a két OTP-papír árfolyama.
