Igen kedvező háromnegyedéves számokkal örvendeztette meg a győri székhelyű társaság a befektetőket, az időszak meglehetősen dinamikus növekedést hozott. A csoport konszolidációs körébében változatlanul szerepel az Ikarus Préstechnika Kft.-t és az Ikarus Mór Alkatrészgyártó Kft.-t is. A két vállalat ügyében többéves per zajlott az Ikarus és a Rába között (Figyelő, 1998/45. szám), s a vita a Legfelsőbb Bíróság nemrég megszületett ítélete után sem csitult el. A Rába által immár 100 százalékos tulajdonnak tekintett leányvállalatokat az Ikarus továbbra is sajátjának vallja.
A Rába szeptember végéig 40,8 milliárd forintos árbevételt ért el, ez a tavalyi egész éves 83 százalékát teszi ki. A csoport az elmúlt évben nem készített konszolidált háromnegyedéves jelentést, így az idei adatokat csak az egész éves értékekkel lehet egybevetni. Az elért növekedés különösen akkor impozáns, ha tekintetbe vesszük a General Motors amerikai üzemeiben lezajlott két hónapos sztrájk, illetve az Ikarus nehézségei miatt fellépő keresletcsökkenést. Az alacsony gabonaárak pedig a traktorok iránti igényeket vetették vissza. A Rába ezen hatások ellenére 2,5 millió dollárral növelni tudta eladásait az Egyesült Államokban. A latin-amerikai piac továbbra is igen ígéretesnek mutatkozik, ahol a brazil Meritor mellett az argentin El Detalle cégnek szállított alacsony padlós futóműveket kell megemlíteni. Ezzel szemben Dél-Koreában az értékesítés csökkenésével kellett a társaságnak szembenéznie; ezt a hatást tompíthatja az iráni Khodro autóbuszgyárral fennálló együttműködés bővülése. Az orosz piac közvetlenül igen kis jelentőséggel bír a Rába értékesítésében – a krízis elsősorban az Ikaruson keresztül érinti a társaságot.
A költségek alakulása felemás képet mutat. A közvetlen költségek súlyának növekedése elsősorban a hazai acélbeszállítók minőségi és időbeli elmaradásaira vezethető vissza. A közvetetteket viszont – a magasabb amortizáció ellenére – árbevétel-arányosan számítva több mint 1 százalékponttal tudta a vállalat mérsékelni. Az egyéb bevételek mögött döntően a devizaköveteléseken elért árfolyamnyereség áll (a cég tevékenysége igen érzékeny a dollárkurzus alakulására). A rendkívüli ráfordításokat pedig egy 115 millió forintos vevőtartozás leírása növelte meg. A követelésekre képzett céltartalék ennek ellenére 982 millió forintra növekedett.
A 2,3 milliárd forintos üzemi eredmény az árbevétel 5,6 százalékát jelenti, ami a tavalyi egész éves 5,2 százalékkal összevetve igen jónak mondható. A pénzügyi nyereség megduplázódása a tavalyi alaptőke-emelésből befolyt összeg eredményes kezelésére vezethető vissza. (Az év eddigi részében 2,7 milliárdos beruházást végrehajtó vállalat ebben a negyedévben kezdte csak felhasználni a tőkeemelés összegét). A 3 milliárdos adózás előtti eredmény csaknem 5 százalékkal meghaladja a tavalyi egész éves nyereséget, míg az adózott profit – az anyavállalat részéről az idén utoljára igénybe vehető 100 százalékos adókedvezménynek köszönhetően – 2,9 milliárd forintot tesz ki. (Jövőre feltehetően 50 százalékos adókedvezményt élvez majd a vállalat) Az eredmények mindenesetre összhangban vannak a 4 milliárd forintos adózott nyereségről szóló elemzői várakozásokkal.
