Jól érzik magukat Magyarországon a multik, nincs szükség semmilyen közös lobbyzásra – mondta az oroszországi pénzügyi válság hatásainak első értékelése után Rudnay János, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elnöke. Ez azt jelenti, hogy a kormány szeptember-októberi helyzetértékelésével a legnagyobb külföldi cégeket összefogó szervezet egyetértett, elfogadva azt a tézist, hogy a nemzetközi pénzügyi válság a magyar reálfolyamatokat lényegesen nem érinti. Másfelől azonban – ismerte el Rudnay – a helyzet nagyon gyorsan változhat, s ezért „árgus szemekkel” figyelik az új kormány lépéseit. Azt pedig mondania sem kellett volna, hogy az igen hatékony érdekérvényesítési képességéről híres egyesület azon nyomban mozgásba lendül – mint tette 1995-96-ban -, ha a tagok számára káros fejleményeket vél felfedezni. Ám erről – hangzott a rezümé – most szó sincs.
A szövetség elnöke persze csak általánosságban és kizárólag az itteni helyzetről beszélt. A multik honi aktivitását azonban nemcsak általános szempontok határozzák meg, s arról sincsen szó, hogy a nemzetközi helyzet legalább indirekt módon ne befolyásolhatná egy globálisan tevékenykedő cég magyar leányvállalatának életét. Éppen ellenkezőleg, a nemzetközi gazdasági folyamatok igen érzékenyen érinthetik a leánycégeket. Például úgy, hogy a fúziók esetében változik a magyar érdekeltség tulajdonosa, s nem biztos, hogy az „új gazda” koncepciójába belefér az itteni tevékenység. Hasonló a helyzet, ha a konszern eredményei romlanak. A központokban olyan általános érvényű döntést hozhatnak, amely alapjaiban változtathatja meg a magyar érdekeltségek helyzetét, még akkor is, ha azok történetesen jól működnek. Az elmúlt hetekben két olyan nemzetközi konszern – a Siemens és a Philips – jelentett be átfogó racionalizálási programot, amelynek magyarországi aktivitása is igen jelentős.
A mostanáig világszerte csaknem 400 ezer embert foglalkoztató Siemens vállalatcsoport látványos létszámleépítéssel járó belső szerkezeti átalakítást hajt végre. A gyakorlatban már 1997 óta tartó és konszernszinten 60 ezer munkahely megszüntetését előirányzó programra az elmúlt hetekben irányult rá a nemzetközi közvélemény figyelme, hiszen a Siemens eredménye az egy évvel korábbihoz képest jelentősen romlott. A magát előszeretettel „global playernek” nevező cég vezetése az utóbbi időben az energetikai nagyberuházásokra, a telekommunikációra és az informatikára koncentrál. Ennek a törekvésnek a közvetlen következménye volt, hogy 1998. október elsejével a milánói székhelyű Pirellihez került az erősáramú kábelek itteni gyártása. Az olaszok a Magyar Kábelművek balassagyarmati, budapesti és kisteleki – összesen mintegy 23 milliárd forint éves forgalmú – üzemét megtartották, a több mint száz embert foglalkoztató szegedit viszont bezárják. Bíró Péter, a Siemens Rt. kommunikációs igazgatója nem hiszi, hogy más területeken hasonló fejleményekre kellene számítani; a Siemens a megmaradt tevékenységi területen erősíteni akar.
A Philips elsősorban Hollandiában fogja vissza a tevékenységét, 3 éves leépítési programot dolgozott ki – részben az orosz válság miatt. A társaság azonban egyértelműen a magyarországi folytatás mellett voksolt; erről mindent elárul, hogy az 1989 óta nálunk megvalósított beruházásait az idén és jövőre újabb 75 millió dollárral fejeli meg. Ennek következtében – a konszernszintű racionalizálás ellenére – a magyar foglalkoztatottak száma tovább emelkedhet. Az itteni munkahelyteremtést is ellensúlyozzák majd Nyugat-Európában, ahol lényegesen magasabbak a bérköltségek, amit ma már a termelékenységben mutatkozó különbség semmiképpen sem indokol.
Hasonló a helyzet az Electrolux leányvállalatánál. A svéd konszern már 1997-ben kétéves jelentős átszervezési programról döntött, amely világszerte számos gyár és raktár bezárását, s több ezer munkahely leépítését foglalta magában. Főként a kevésbé eredményesen teljesítő üzemek bezárását érintette a projekt, ám – mondta el Takács János, az Electrolux magyarországi leányvállalatának vezérigazgatója – a vállalat minden részlege kivette részét a költségtakarékossági programból. A negyedszáz bezárt üzem egyike Magyarországon van: a jászárokszállási hűtőládagyár november 16-án fejezte be a termelést. Ezen egység termelését azonban a jászberényi gyár vette át, s az érintett dolgozók munkalehetőséget kapnak az új üzemben. A termelékenység gyors növekedése ellenére ez idáig elbocsátásokra nem került sor. A svéd multi kitart a jelenlét mellett, amit az bizonyít a legfényesebben, hogy az igazgatóság szinte habozás nélkül határozott a nyáron leégett szerelőcsarnok újjáépítéséről.
Ugyancsak fontos szempont a helyi piac helyzete a Henkel számára, hiszen – ellentétben az összeállításunkban szereplő cégek többségével – termelésének jó részét Magyarországon és a régióban értékesíti. Fekete István, a Henkel Magyarország Kft. vezérigazgatója nem számít átszervezésekre, változásokra. Ennek oka, hogy a termelési szakosodás a térségben már korábban megtörtént: a szlovéniai Maribor kapta a Henkel kozmetikai üzletágát, a háztartási mosó- és tisztítószerek, valamint a ragasztók pedig idekerültek. Fekete szerint az ország gazdasági, jogi környezete, logisztikai fekvése olyan kedvező, hogy csak készakarva lehet rontani az esélyeinket.
A honi gazdasági szerkezetváltás egyik legmarkánsabb jele az autóipar megjelenése. Az iparág roppant érzékeny a ciklusokra, ráadásul a verseny egyre élesedik. Ezért nem meglepő, hogy a legnagyobb autóipai cég, a General Motors (GM) Corporation összevonja észak-amerikai és nemzetközi tevékenységét, s megfelezi központjainak számát; elbocsátásokkal viszont nem számolnak. Dános András, az Opel Hungary Rt. PR-igazgatója szerint a csoport évi 2 milliárd márkát fektet be Európában. Bár leépítési félelmek léteznek, a társaság valójában az igényeknek megfelelően Közép- és Kelet-Európa, azaz az új piacok irányába fordult.
A kilencvenes évek elején döntött úgy az akkor kizárólag Németországban érdekelt Audi – a Volkswagen-csoport tagja -, hogy globalizálja tevékenységét. Magyarországra elsősorban az alacsony termelési költségek vonzották a társaságot – mondta el Lőre Péter, az Audi Hungaria Kft. kommunikációs vezetője -, az itt előállított motorok és később autók zöme ugyanis a nemzetközi piacokon kel el. Az elmúlt 4 évben épült ki Győrött az Audi motorgyára, s fél éve a járműgyára. Jövendő terveiről a társaság egyelőre nem nyilatkozik, egyetlen kivétellel: Győrben már megvásároltak az ipari parkban egy újabb területet.
Az általánosan bizakodó hangulatot osztja a General Electric (GE) leányvállalata is. Az évi 100 milliárd dolláros árbevételhez közelítő anyacég kemény megszorításokkal kénytelen ugyan reagálni a világpiaci, különösen az ázsiai pénzügyi válságra, ám ez – tudtuk meg Völgyes Ivántól, a cég főtanácsadójától – egyáltalán nem érinti itteni érdekeltségeit. Ellenkezőleg: az amerikai multi amellett, hogy bővíti a fényforrásgyártást, újabb termékek előállításába fektet be jelentős tőkét. Így 50 millió dolláros beruházást hajtott végre Kisvárdán és Hajdúböszörményben, a munkanélküliséggel küszködő Ózdon pedig egy 27 millió dolláros vállalkozásba fogtak bele, amely ha elkészül, villamos biztosítékokat és kismegszakítókat állít majd elő.
A gyógyszeripar érezte meg a leginkább az oroszországi válság hatásait, az ágazat hazai éllovasai – köztük a Richter is – leépítésekre kényszerülnek, ám a multik e területen is befektetési hajlandóságot mutatnak. A debreceni Biogal Rt. főtulajdonosa, az izraeli Teva arra készül, hogy a 2000. év tavaszáig folyamatosan felszámolja a tabletták és kapszulák gyártását az angliai Eastbourne-ben. A termelést a Biogalba tennék át, ami Újlaki Gábor gazdasági igazgató szerint egyben azt is jelenti, hogy az izraeliek debreceni érdekeltségüket európai termelési központjukká kívánják kiépíteni. A fejlesztés eredményeként a Biogal jelenlegi, 600 millió tablettás évi teljesítménye jövőre megkétszereződik, 2000-re pedig 2,0-2,5 milliárd darabosra nő.
Optimizmus tehát a teljes vonalon? Jelenleg egyértelműen igen, ám a helyzet egyik pillanatról a másikra megváltozhat. A multinacionális vállalatok kihasználják, hogy a recessziótól tartó kormányok igyekeznek a kedvükben járni. Döntéseiket sohasem a hűség, hanem a gazdasági racionalitás irányítja. Vagyis „jól kell tartani” őket, s ez nemcsak a kormány és a parlament, hanem a helyi önkormányzatok feladata is.
