„Ma még nem az EU-csatlakozás miatt fáj a fejem, hanem a hazai gazdaságpolitikától. Miből fejlesszek, ha a leszállított áruért csak kilencven nap múlva fizetnek a partnerek, feltéve persze, ha egyáltalán fizetnek. Nekem persze azonnal át kell utalnom az áfát. Az pedig, hogy az unióban mi vár rám, az egyelőre teljesen homályos” – a Rába egyik győri alvállalkozója így summázta a jövő évi kilátásait, uniós „várakozásait”. Jól tudja pedig azt is, hogy a már globalizálódott járműipari beszállításban az olcsóbban termelő szlovén, lengyel és cseh kollégák megjelenésével még erősebb versenyre kell számítania a megszűnő határok miatt.
Pogácsás Péter, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese – a kutató intézetek prognózisa alapján – meg is erősíti, hogy a beszállítói piac differenciálódni fog. A járműalkatrész és az elektronikai iparban felgyorsul a kézimunka-igényes gyártás kiköltöztetése Kínába és a Távol-Keletre, míg a magas technológiai színvonalat képviselő gép- és a műszeriparban növekvő piacra és új külföldi vállalkozások, versenytársak megjelenésére is lehet számítani Magyarországon. A hazai cégek versenyképességét elsősorban tehát azzal kell javítani, hogy a technikai hátrányukból minél többet ledolgozzanak.
Szigorúbb pályázati feltételek
Újabb támogatások beszállítóknak jövőre:
– a műszaki színvonal javítása érdekében a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programban (SZVP) már meghirdetett támogatások folytatására, kibővítésére jövőre a Strukturális Alapokból és hazai forrásból további öt új pályázatot terveznek indítani, amelyek részben a beszállítók beruházásainak támogatását szolgálják,
– újdonság, hogy nem csak gép, hanem telephelyvásárlásra, -bővítésre, „termelő ingatlan” beszerzési támogatásokra is lehet majd pályázni, ha Brüsszel is elfogadja az új támogatási terveket.
Tanulnivaló bőven van, mert az uniós támogatási rend eltér a korábbi magyar gyakorlattól. A pályázatírás a támogatások megszerzésének „Achilles-sarkává” válik, mivel a hibás pályázattal a fejlődést jelentő, az esélyt teremtő pénzekből kizárja magát a jelentkező. A pályázatíró cégek pedig nem olcsóak, általában az elérendő támogatási összeggel arányos, százalékos díjért dolgoznak. A tárca kezdeményezésére ezért nem csak beruházási támogatásra számíthatnak a pályázaton nyertes kis- és középvállalkozások, hanem a pályázatírási költségek fix összegű, ötvenezer, illetve százezer forintos térítésére is. Még pedig attól függetlenül, hogy a jelentkező maga, vagy egy külső társaság írta a pályázatot illetve, hogy mennyibe került a „dolgozat” elkészítése.
Pályázatíró tanfolyamok
A látható igények alapján a pályázatírás olyan perspektivikus vállalkozási területté fejlődik a jövőben, amelyet az elérhető uniós pénzek, a sikeresség érdekében oktatni is érdemes. A gazdasági tárca Multiplikátor programja keretében ezért közbeszerzési eljárással választja ki azt a felnőttképző intézetet, amellyel saját tematikája és útmutatása alapján szerződni fog pályázatkészítő tanfolyamok indítására, leendő vagy már praktizáló pályázatíró vállalkozások továbbképzésére.
A Széchenyi-program részeként (SZVP 2003-3) a lehetőség már most is megvan ahhoz, hogy a hazai vállalkozások támogatással vehessenek igénybe külső tanácsadókat üzleti stratégiájuk, menedzsmentjük, sőt a monitoring rendszer kialakításához, illetve komoly, legalább több százmillió forintos beruházási projekteknél magához a pályázat készítéshez is. A kisvállalkozások azonban jobban járnak, ha egyszerűbb pályázatok megírásához a fix összegű és nem a százalékos támogatást jelentő „tanácsadói” támogatást veszi igénybe.
Hálózatépítés az összefogás érdekében
A hálózatépítés támogatása (SZVP 2003-6):
– a hálózatban legalább 3 vállalkozásnak kell részt vennie,
– a támogatás mértéke 50 százalék, de a hálózatban részt vevők számától függően 10–22 millió forint között van,
– 3–5 tag esetén 10 millió forint, 6–10 tag esetén 16 millió forint, 10 tag felett 22 millió forint.
Logisztikai fejlesztésekhez beruházási támogatás
A beruházási támogatások között is kifejezetten az összefogás érdekében hirdették meg a kkv.-szektor számára a logisztikai fejlesztésekhez nyújtott beruházási támogatást. Az élelmiszer-kereskedelmi láncok agrártermelő-beszállítónak régi vágya teljesülhet a támogatott közös raktár, vagy közös hűtőkamra építésével.
Jogos a félsz, de a szakemberek szerint a hazai beszállítók többségének nem okoz majd drámai változást az uniós csatlakozás, mert régóta abból a piacból él. A tagság forgalmának nagy része már az EU-piacon bonyolódik, eddig is ugyanezekkel a versenytársakkal kellett megküzdeniük – állítja Bogdanovits László, a Magyar Jármű-alkatrészgyártók Szövetsége főtitkára. Ezért nem a csatlakozás, hanem a versenyképesség növelése miatt lenne szükség fontos intézkedésekre a tőkeerő, a gazdaságos gyártás, a rugalmasság, a korszerű informatika és az auditált minőségbiztosítási rendszer érdekében. Ez utóbbi (ISO, QS) azonban eddig is alapfeltétele volt annak, hogy bármelyik hazai vállalkozás a tíz éve megtelepedett iparágba egyáltalán bekapcsolódhasson.
A versenyképesség javítása elsőrendű szempont
Lepsényi István tanácsai:
– a legsürgősebb feladatként azt tanácsolja a beszállítóknak, hogy a versenyképességük javítása érdekében tanuljanak,
– ismerjék meg a minőség, a gyártáshatékonyság javításának és a pénzügyek bonyolításának uniós fortélyait.
Amit nem szabad elfelejteni a beszállítóknak:
– megfelelni a jövőre változó környezetvédelmi, munkaerő-piaci előírásoknak,
– EU adószámot, azaz egységes áfa-számot kiváltani,
– minőségbiztosítási rendszert bevezetni és auditáltatni,
– felkészülni az uniós pályázatírásra,
– uniós stratégiai partnert keresni.