A származékos ügyletek értékét más termékek árfolyama határozza meg, ez az érték tehát úgymond azokból „származik”. Az effajta ügyletek körét ma –
a forward és a futures mint határidős instrumentumok mellett – a csere (swap), a közvetlen opciós
és a szabályozott piaci opciós termékek, az összetett strukturált derivatívok, illetve az integrált adóssághibridek alkotják. A szabványosított tőzsdei határidős és opciós ügyletek általában részvényekre, részvényindexekre, devizákra, mezőgazdasági termékekre, nemesfémekre és kamatlábcsere-ügyletekre szólnak. Az OTC-ügyletek is általában ezekre vonatkoznak, de ott még egyéb árukra is lehet szerződni. A határidős ügyletek egy adott termék valamely jövőbeni időpontban, rögzített áron történő adásvételére köttetnek, s ezt – ha törik, ha szakad – az előre megállapodott feltételekkel teljesíteni kell. Ezzel szemben egy opció vevője csak jogot szerez egy termék eladására vagy megvételére, míg az opció eladója (kiírója) az adott termék vételére vagy eladására vállal kötelezettséget.
