Már régóta izgalomban tartja a befektetőket a korábbi két akció mennyiségétől ugyan messze elmaradó, ám – az időközben bekövetkezett tőzsdei áremelkedések miatt – értékében azokkal mégis azonos nagyságrendű újabb Mol-kibocsátás. Az árfolyamértéken 55 milliárd forintnyira becsülhető tranzakciót a március 6-án kezdődő külföldi bemutatkozó körúttal (az úgynevezett road show-val) nyitják meg. Mint a részvények jelenlegi tulajdonosa, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ekkor teszi majd közzé a lakossági kibocsátás maximumárát.
A forgalmazó brókercégek (a CA-IB, az OTP Értékpapír és a Concord Értékpapír Ügynökség), illetve azok társbankjai (a Creditanstalt és az OTP Bank) fiókjaiban március 11-től 17-ig jegyezhetők a magánszemélyek számára a részvények. A művelet – függetlenül a beérkezett részvényvásárlási igényektől – nem zárható le idő előtt. A Matáv-kibocsátás során debütált, és a tapasztalatok szerint a befektetők által előszeretettel alkalmazott gyorsított jegyzésre viszont csak március 13-ig van lehetőség. Az ügyfeleknek elegendő tehát a korábban kitöltött jegyzési íveket az első három napon leadni, a vételár fedezetét a jegyző folyószámlájáról a forgalmazó cég leemeli.
A belföldi magánszemélyek keresletétől függően, a Mol alaptőkéjének számukra elkülönített 1 százalékát kitevő pakett további 2 százalékkal növelhető, az intézmények számára szánt csomag terhére. Így árfolyamértéken akár 16-17 milliárd forintnyi részvénycsomag kerülhet a magyar kisbefektetők tulajdonába. A jegyzés során csupán részvényenként 2 ezer forintot kell befizetni, a fennmaradó tartozást az allokációt követően, ez év végéig elég kiegyenlíteni. A papírok azonban csak a teljes vételár kifizetése után adhatók el.
A honi és külföldi intézmények által benyújtott vételi ajánlatokat március 19-én bírálják el, s ezt követően állapítják meg a kibocsátási árat. Többszörös túlkereslet esetén elképzelhető, hogy az intézmények számára meghatározott forgalomba hozatali ár magasabb lesz, mint a lakossági kibocsátás során előre megadott maximumár. Ettől az esettől eltekintve az intézmények és a hazai magánszemélyek azonos áron juthatnak a papírokhoz.
Régóta találgatások tárgya a Mol-részvények kibocsátási ára. Amíg tartósan 5300 forint körül ingadozott a tőzsdei ár, a befektetők széles körében elterjedt az a nézet, hogy a forgalomba hozatali ár – az ilyenkor szokásos 5-10 százalékos diszkonttal számolva – 5000 forint körül lesz. Az utóbbi napok látványos áremelkedését látva viszont elképzelhető, hogy azok jártak jól, akik már február közepén vásároltak a részvényekből, mivel az árszint immár meghaladja az 5700 forintot.
A kockázatkedvelő magánszemélyeknek ettől függetlenül érdemesebb a kibocsátás során vásárolniuk, lévén, hogy a részvényenként 2 ezer forintban meghatározott induló részlet befizetésével már a papírok birtokosának érezhetik magukat. S amennyiben az év végéig a kibocsátási árhoz képest 1000 forintos emelkedés mutatkozik majd a parketton, akkor a befektetett tőkéhez képest 50 százalékos nyereségre tehetnek szert. A magas tőkeáttétel miatt természetesen jóval nagyobb kockázatot kell vállalniuk azon invesztoroknak, aki a Mol-részvények vásárlására szánt egész tőkéjükből éppen csak az induló részletet tudják kifizetni (például a vételre szánt 100 ezer forintból 50 részvényt jegyeznek). Ha ugyanis az esztendő végéig nem emelkedik a kibocsátási ár fölé a papírok jegyzése, akkor a néhány napos áthidaló kölcsönök igénybe vétele és a teljes vételár kifizetése után kénytelenek lesznek a papírjainak egy részét veszteséggel eladni.
Igaz, az elemzők szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy december végéig ne lépje át a részvények ára a 6 ezer forintos álomhatárt, sőt, a jövő évi kedvező kilátások alapján további áremelkedés várható. A Mol nemzetközi számviteli elvek szerint adózott nyeresége 1997-ben meghaladta a 30 milliárd forintot, és az elemzők – vérmérsékletüktől függően – az eredmény 60-70 százalékos növekedését prognosztizálják az év végéig. Ebben nem csekély szerepe van a közelmúltban felére csökkentett vám- és statisztikai illetékeknek, illetve az utóbbi időszak gázáremeléseinek. További extraprofitra tehet szert a társaság azzal, hogy – az olajárak világpiacon tapasztalható mélyrepülése okán – finomítói részlegének nyereségessége látványosan javul. Bár a kutatási-termelési üzletág eredményessége csökken, ezt bőven ellentételezheti a gázüzletág – az olajárral szorosan együtt mozgó gázárak miatti – nyereségének növekedése. Szakértők szerint az elmúlt évitől idén barrelenként átlagosan 2-3 dollárral marad el az olaj világpiaci ára. Ugyancsak az év végi adózott eredményt növelheti az az 50 százalékos társaságiadó-kedvezmény, amit találgatások alapján az egymilliárd forint fölötti beruházásai okán igényelhet a társaság.
