Plasztikusan meggyőződhetett a bankkártya-üzletág magyarországi fejlődése előtt álló lehetőségekről az a honfitársunk, aki az egyik hazai nagybank Maestro logós kártyájával nem tudta szállodai számláját kiegyenlíteni a múlt héten a franciaországi Cannes városában. Az ilyen esetekben nagyon is érthető bosszúságot csak fokozta, hogy az illető nem holmi nyárbúcsúztató vakációzás szándékával érkezett a “filmes” üdülőhelyre, hanem a Europay nemzetközi bankkártyatársaság soros, kétévente megrendezendő konferenciájára. Ahol ráadásul a Maestrót a világ leggyorsabban növekvő elektronikus terhelési szolgáltatásaként aposztrofálták. Ezt mintegy igazolandó, az OTP Bank – közölte Braun Péter vezérigazgató-helyettes – még az idén legalább 800 ezer, legfeljebb 1 millió Cirrus/Maestro kártyát ad ingyen azon ügyfeleinek, akik mindeddig még nem igényeltek effajta eszközöket.
Amúgy az Europay/Mastercard (EMC) márkaneveit – a Maestro mellett az Eurocard-Mastercardot, az Eurocheque-et, valamint a Cirrust – viselő kártyák száma 1998 első felében világszerte erőteljesen megnövekedett; a 194,4 milliós összállomány (lásd grafikonunkat) 22 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Az idei év első három hónapjában piacra dobott összes (Europay, Visa és banki saját logós) kártyák csaknem háromnegyedén az EMC-családból származó márkanév díszelgett. Az EMC amúgy is bírja a másik nagy kártyatársasággal, a Visával való összehasonlítást, lévén, hogy a terhelési kártyák (debit cards) piacán a részesedése 81, míg a terhelési és hitelkártyákén (credit cards) együttesen közel 60 százalékot tett ki március végén.
Nem csoda, hogy az EMC fő “vadászterületének” számító öreg kontinens közép- és kelet-európai részein is hasonló arányok dívnak. A konferencián megjelent magyarországi hitelintézetek közül például lapunknak csak a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) ügyvezető igazgatója, Lázár Ágnes nyilatkozott úgy, hogy a mintegy 200 ezernyi általuk kibocsátott kártya nagyobbik részén, úgy 60 százalékán szerepel a Visa logó. E tekintetben az átmenetet a Postabank jelenti, ahol – közölte Haraszti Zsuzsanna főosztályvezető – a piacra dobott nemzetközi logós plasztiklapocskákon nagyjából fele-fele arányban szerepel a két versenytárs neve. A többieknél viszont már az EMC dominál; az OTP Banknál csaknem 80, míg az ING Banknál 90 százalékban.
Összességében egyébként – az Europay adatai szerint – 1998 első felében Magyarországon 1,4 millió darab EMC-logóval ellátott bankkártya forgott, 94 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez a Visa-termékekkel együtt június végén mintegy 2,2 millió darab effajta honi készpénzkímélő eszközt jelentett.
A maga 60 százalék körüli részesedésével a kártyapiacon (is) vezető OTP Bank után a kibocsátott kártyák darabszámát tekintve a Postabank (300 ezer), a K&H (200 ezer), a – konferenciáról távolmaradt – Budapest Bank (200 ezer), illetve a Dunabank ezen üzletágát két és fél éve átvevő ING Bank (70 ezer) következik. Fontos azonban – jegyezte meg Kraft Péter, az ING Bank vezérigazgató-helyettese -, hogy a piaci részesedést nem a kártyák darabszáma, sokkal inkább az azokkal lebonyolított forgalom alapján érdemes megállapítani. (Tudni kell viszont, hogy ezen összesítő adatok ma még nem igazán állnak rendelkezésre).
Mindenesetre így már akár érthetőbb is lehet, hogy a társai mögött a maga 10 ezres kártyaállományával szerényen meghúzódó Inter-Európa Bank (IEB) sem kíván mindenáron változtatni jelenlegi helyezésén – legalábbis Kuna Zsuzsanna csoportvezető szerint ez a helyzet. Mindez a most futó bankkártyáikra vonatkozik. Hiszen az IEB sem szándékozik kimaradni (őszintén szólva ezt nem is igazán tehetné meg) az üzletág slágerterméke, az úgynevezett chipkártya meghonosításából – e lapocska 25 ecu (jelenleg mintegy 6300 forint) alatti tranzakciók lebonyolítására alkalmas, például automata, parkolóóra, tömegközlekedés, vagy pénzérmével működő telefon használatakor. Bár az első chipkártyákat az idén már be is vezették az Egyesült Királyságban, a hazai premierre az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint csak az ezredforduló után kerül majd sor (véleményét egyébként a többi érintett bank illetékesei is osztották). E téren ugyanis egyáltalán nem ajánlatos a kapkodás. Intőek azok a példák, amelyek szerint a nem körültekintően kiválasztott belföldi rendszerek rövid működés után látványosan befuccsoltak, nem kis veszteséget okozva adaptálóiknak.
Ettől függetlenül a felkészülést már most el kell kezdeni. Így gondolkozhattak az ügyben érintett vezető hazai bankok is, amikor néhány hónappal ezelőtt – az 1995 októberében elindított Bankközi fórum keretében – megalakították az úgynevezett Chip albizottságot. Úgy vélik ugyanis, hogy leginkább úgy kímélhetik meg magukat az intelligens (idegen kifejezéssel: smart) kártya bevezetésének esetleges kedvezőtlen mellékhatásaitól, ha azt valamennyien egyszerre, azonos időpontban dobják piacra.
