Gazdaság

ÁRUTŐZSDEI OPCIÓK – Jogos esetek

A közép- és kelet-európai régióban elsőként a Budapesti Árutőzsde (BÁT) indította útjára április elsején szabványosított opciós piacát. Egyelőre a határidős gabonapiacon három terményre köthetők opciós üzletek, a későbbi tervekben azonban már deviza-opciók bevezetése is szerepel.

Még a legfejlettebb nyugati határidős tőzsdéken is csak mintegy húszéves múltra tekint vissza az opciók kereskedelme. A szabványosított opciós üzletek a nyolcvanas évek elején indultak hódító útjukra, jelenleg pedig már egynegyedét adják a világ árutőzsdei forgalmának. Ami a BÁT-ot illeti, az a forgalmazott kontraktusok alapján készített nemzetközi rangsorban 1997-ben megőrizte 22. helyét. Ugyanakkor az opciók súlyát mutatja, hogy az összesítésben ezen instrumentumokat is figyelembe véve már csak a 30. helyen áll.

A szakemberek a határidős ügyletekkel szemben az opciók nagy előnyének tartják, hogy az árfolyam-biztosítók számára egyrészt jóval kisebb befektetéssel, másrészt jóval alacsonyabb kockázattal járnak. A leglényegesebb különbség mégis az, hogy míg a határidőre eladók és vevők a nyereség és a veszteség tekintetében azonos, korlátlan kockázatot vállalnak, addig az opció jogosultja az opciós díjért cserébe előre limitálja veszteségét – ami sohasem lehet nagyobb a díjnál -, ugyanakkor nyeresége bármekkora lehet.

Az opció vásárlója arra szerez jogot, hogy egy adott határidős kontraktust egy meghatározott áron, az adott határidő lejáratáig vagy azt megelőzően bármikor megvásároljon (vételi opció) vagy eladjon (eladási opció). E jogért cserébe a vásárló az opció eladójának díjat fizet, utóbbi viszont a prémium fejében kötelezettséget vállal arra, hogy az opció lehívása esetén a meghatározott áron a meghatározott mennyiségű határidős kontraktust eladja vagy megveszi. Vagyis az eladónak – más néven kiírónak – a kockázata a határidős üzletekhez hasonlóan korlátlan mértékű, a nyeresége viszont legfeljebb a díj nagyságát érheti el.

A küszöbár az az előre rögzített árszint, amelyen a vevője lehíváskor az adott határidős kontraktust megvásárolhatja (vételi opció) vagy eladhatja (eladási opció). A kereskedés során egy határidőre hétféle küszöbáron lehet opciót kötni. Ilyen lehet az éppen aktuális határidős ár, valamint ettől 1000, 2000 és 3000 forinttal magasabb, illetve alacsonyabb értéken is megállapodhatnak a felek.

A tőzsdén az alku, mivel a többi jellemző szabványosított, az opciók prémiumára folyik majd. Az üzletkötések során (hasonlóan a határidős piachoz) a prémium minimális ármozgása 10 forint, míg a maximális – mindkét irányban – 800 forint lehet tonnánként. Az opciós prémium értékét egyébként több tényező is jelentősen befolyásolja: az adott határidős cikk árának változékonysága, a lejáratig hátralévő idő, a küszöbár és a piaci ár viszonya, valamint a kamatláb. Az opciós üzletkötés során a kötelezettségek teljesítése háromféleképpen történhet. Az első, amikor a vevő anélkül hagyja lejárni opcióját, hogy élt volna lehívása jogával. Ez nyilvánvalóan akkor történik meg, ha opcióján az egész futamidő alatt nem tudott volna nyereséget elérni. Ekkor a jogosult elveszíti az opcióért fizetett prémiumot, amit a kiíró értelemszerűen megnyer. A lejárati idő elmúltával pedig a vevő joga, illetve az eladó kötelezettsége egyaránt megszűnik.

Amennyiben viszont a vásárló él jogával és lehívja az opciót a lejárati idő alatt, ezzel abból egy határidős pozíciót kreál. Ekkor az eladónak tartania kell magát az opció feltételeihez, s el kell fogadnia a határidős pozíció ellentétes oldalát, azzal együtt, hogy a kifizetett prémium ekkor is őt illeti meg. Ezen felül a vevőnek és az eladónak is meg kell felelnie a határidős pozíció letéti követelményeinek.

Végül egymástól függetlenül az eladó és a vevő-az opciós piacon az ott éppen kialakult áron lezárhatja pozícióját. Ekkor ugyanarra a határidőre egy ugyanolyan opciót kell a jogosultnak eladni, illetve a kiírónak megvenni. Ebben az esetben az opcióval járó kötelezettségek és jogok továbbra is érvényben maradnak, de átszállnak az új birtokosra. Ez utóbbi lehetőség miatt különösen fontos az opciós kereskedelem likviditása, hiszen reális áron csak abban az esetben tudja bármely érdekelt zárni opciós pozícióját, ha a határidős és az opciós piacon is van forgalom. A likviditás javítását szolgálja a BÁT azon lépése, hogy a maximális ármozgás limitje áprilistól a duplájára növekszik. Így a korábbi 400 helyett ezentúl mindkét irányban 800 forinttal változhatnak majd a határidős elszámoló árak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik