Az eszmecserék eddig “lefutott” témáiban – a távközlést leszámítva – nem volt, az ezután következő két fejezetben pedig nem várható átmeneti felmentésre vonatkozó magyar igény. A telekommunikációban is csupán egy feltételes derogációs kérésről van szó. A már a versenypiacra vonatkozó leendő új hazai hírközlési törvény ugyanis csak 2002 novembere után léphet hatályba, amikor a koncessziós szerződések már lejártak. Így – ha hazánk 2002 elejétől az unió tagjává válna – háromnegyed évig a helyi társaságok még monopolhelyzetben működhetnének, miközben a Matáv ebbéli pozíciója az esztendő elejétől mindenképpen megszűnik. Mint ismeretes, az EU-ban már megnyitották a piacot a távközlési szolgáltatók előtt.
Tovább erősítheti a feltételes kivételek sorát a telefonszámok hordozhatóságáról szóló rendelkezés. Ezt ugyanis a tagállamok a tervek szerint csak 2003-tól vezetik be. Nem eldöntött, hogy Magyarország azonnal követi-e majd az uniós gyakorlatot. Értesüléseink szerint mindenesetre a hírközlési tárca megfontolandónak tartja a derogációt ezen a területen is. A további, a szaktárca által korábban szorgalmazott átmeneti felmentések, vagyis a helyi és a távolsági díjak közti árkiegyenlítés, a műsorszórási verseny megteremtése, valamint a harmadik szereplő megjelenése a GSM 900-as szolgáltatásban (Figyelő, 1998/17. szám) a hírek szerint nem jöttek szóba mint lehetséges derogációk.
Még a távközlésnél is “puhább” területnek ígérkezik az iparpolitika, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztése. Érdekütközésektől ezekben a témákban aligha kell tartani, jóllehet számos ponton a hazai szabályozás még elmarad az elvárásoktól (lásd a táblázatot). Ezek közül kiemelendő a belső piaci szabványok honosítása, hiszen napról-napra nő a különbség az uniós és az átvett magyar előírások között. Minél jobban kinyílik a szabványolló a csatlakozásig, annál több ilyen jellegű, alsóbb szintű jogszabályt kell majd átvenni a belépés pillanatában. A belső piaci szabványok alól ugyanis csak igen kivételes estekben kapható átmeneti felmentés.
