Mindegy, ki a felelős a Quaestor-botrányért, a kárpótlást az adófizetők fogják kifizetni. Erre lehet következtetni abból a törvényjavaslatból, amit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyújtott be a parlamentnek.
A javaslat többek között jelentősen szigorítja a pénzügyi cégek ellenőrzését. Ebben csak az a furcsa, hogy a pénzügyi szektor eddig sem volt önellenőrző, sőt, viszonylag szigorú állami felügyelet alatt állt. Amikor kitört a baj, mégis az volt a kérdés, hogy a többi cég, akik nem csaltak, miért nem vették észre a Buda-Cash, a Quaestor vagy a Hungária viselkedését. A végső számlát pedig ők fogják kifizetni a csalások után, nem az állam, aminek a feladata lett volna a csalások kiszűrése. Ráadásul vizsgáltak is, mégsem történt semmi.
Leírhatják
De nem ez a törvényjavaslat legérdekesebb része. Inkább az, hogy a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjába befizetett előleget a bankok levonhatják majd a társasági adójukból, vagy ha abból nem tudják, akkor a bankadójukból.
A kárrendezési alap működése egyszerű. Létrejön egy pénzügyi eszköz, amibe a bankok és a pénzügyi szervezetek (a Beva tagjai) előlegként befizetik azt a pénzt, amivel a Quaestor károsultjait ki lehet fizetni. Ez körülbelül 200 milliárd forint. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megpróbál minél több pénzt behajtani a Quaestoron, hogy abból visszafizethesse a bankoknak ezt az előleget. Ha tudja.
Az állam pénze
A bankok ezért kedvezményes hitelt kaphatnak az MNB-től, ha nem tudnak hirtelen fizetni, és leírhatják az adójukból a költségeiket. És ez a kitétel a legfontosabb.
Varga Mihály törvényjavaslata alapján azt a pénzt, amit a Quaestor kártalanításánál nem tudnak visszaszedni, de a bankok már kifizették, le lehet majd vonni abból a pénzből, amit a bankok adóként befizetnek. Ez azt jelenti, hogy az államnak bevételként kiesik az a pénz, amit a Quaestortól nem tud beszedni. Ezt a pénzt pedig valahol vissza kell szerezni, és egyébként is, az állam pénze az adófizetők pénze, ezért a Quaestor károsultjait végül az adófizetők pénzéből mentik majd ki.
A bankok pedig természetesen le fogják írni ezt a pénzt. Az OTP a fennállása óta tavaly lett először veszteséges. Mínusz 102 milliárd forintos eredménnyel zártak, ami az ukrán válság, a bankadó és a devizahitelek forintosítása miatt van.
Idén sem csökkentik
Az itt kiesett pénzek ellensúlyozása is benne lehet abban, hogy a kormány úgy döntött, idén sem csökkenti a bankszektor különadóját. Pedig erről tavaly aláírtak egy szándéknyilatkozatot az EBRD-vel. Eszerint a 140 milliárdos szektoradó hatvanmilliárddal csökkenne.
Lázár János csütörtökön arról beszélt, hogy ezt be is tartják, de a hírek szerint a kormány úgy döntött, hogy majd akkor csökken a bankadó, ha növekszik a hitelezés.
Hitelesek
Hitelezés nélkül nincs gazdasági növekedés, hitelezés pedig ma nem nagyon van Magyarországon. Ami van, azt is nagyrészt az MNB Növekedési Hitelprogramjának köszönhetjük, de ez a program az idén kifut. Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy 7-8 százalékos növekedés kellene a hitelezéshez ahhoz, hogy háromszázalékos gazdasági növekedés legyen.
Ha a bankok több hitelt adnak, akkor abból többet lehet vásárolni és a vállalatok többet fektetnek be. De a hitelkamatok egyébként is alacsonyan vannak, sőt, egyáltalán nem az a baj, hogy a bankok nem akarnak hitelezni.
Közvetlenül a XX. század második felének legnagyobb gazdasági válsága és a devizahitel-válság után vagyunk. Érthető, hogy ilyenkor a lakosságnak nincs kedve hiteleket felvenni, és hogy a cégek csak akkor fektetnek be hitelből, ha nagyon kell. Így nehéz felpörgetni a gazdaságot, és ha a hitelezés tényleg beindul, a bankadót pedig tényleg csökkentik, akkor még az a hatvanmilliárd is hiányozni fog az állam bevételeiből.
