A BKV 2011-es költségvetéséből összesen 30 milliárd forint hiányzik, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) bízik abban, hogy a cég anyagi helyzetének megoldásában a kormány is segítséget nyújt, mivel a Fővárosi Önkormányzat költségvetésében nincsenek már milliárdos tartalékok. Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója szerint szigorúbb bérpolitikára és a finanszírozási rendszer teljes átalakítására is szükség van. Utóbbi számos lépésből állhat, ilyen a tömegközlekedés áfakulcsának csökkentése, a kedvezményrendszer átalakítása, a buszvonalak üzemeltetésének versenyeztetése, a gépjárműadó központosítása és néhány éven belül dugódíj bevezetése.
Mivel a hiány minden évben újratermelődik, olyan megoldást kell találni, amely hosszú távra oldja meg a problémát. A bevételek szintje nem növekszik, jegyáremeléssel nem lehet már több bevételre szert tenni, ugyanakkor a költségszint sem csökkenhet érdemben hosszú távon, sőt, a 4-es metró működtetése további évi 7 milliárdos költséget jelent majd. Spórolással ez nem hozható be, bár keresni kell a megtakarítási lehetőségeket is. Ilyen a jobb jegyrendszer, szigorúbb ellenőrzés, vagy a szigorúbb bérpolitika. Eddig csaknem 250 milliót spóroltak a vezetők bérének és a prémiumok csökkentésével. A költséghatékonyságot és az elöregedett buszpark cseréjét szolgálhatja a buszvonalak részbeni kiszervezése, ugyanakkor az új buszok működtetése mindig többe kerül.
A kormánnyal jelenleg is tárgyalnak arról, hogy milyen módon és mértékben tudnak segíteni a budapesti tömegközlekedés finanszírozásának átalakításában. Felmerül az is, hogy változtatni kellene a kedvezményrendszeren, mivel a törvényben előírt kedvezmények körülbelül egyharmadát senki nem téríti meg, s ez 9 milliárd forint kiesést okoz a BKV-nak.
A BKK szerint a valós megoldás a főváros adókivetési jogának biztosítása, a gépjárműadó átcsoportosítása lehet. A hosszú távon is fontos finanszírozási forrást jelentő dugódíjon is dolgoznak – amelyet az Európai Bizottság a 4-es metró támogatásának feltételként szabott meg.
A jövőbeni közlekedési projektekről szólva Vitézy Dávid kiemelte a budai fonódó villamosprojektet. „Nem cserélünk villamosfejlesztést útfelújításra. Álomvilágban él az, aki azt gondolja, hogy Budapest újra olyan jól autózhatóvá válhat, mint amilyen a nyolcvanas években volt, ezt számon kérni egy villamosfejlesztésen tévedés, aránytévesztés” – közölte. A BKK feladata a tömegközlekedés fejlesztése, a városrészben pedig 50 százalék felett van a közösségi közlekedést használók aránya a felmérések szerint.
Vitézy Dávid szerint a legelavultabb jegyrendszer működik most Budapesten, erről a legmodernebbre szeretnének váltani. A végső cél, hogy a BKK szabja meg a paraméterkönyvet, menetrendeket és a tarifarendszert is.
További hosszú távú gyorsvasúti fejlesztésekben is gondolkodnak, ilyen a 3-as és 4-es metróvonal meghosszabbítása, a 2-es vonal összekötése a HÉV-vel, a HÉV-vonalak felújítása. Ezekre most nincs pénze a fővárosnak, de 2014-től, az új uniós költségvetési ciklusban friss források lesznek, addigra ezeket a lehetséges fejlesztéseket elő kell készíteni, annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami 2007-ben, amikor az ország és Budapest előkészített fejlesztések híján nem tudta lehívni az uniós forrásokat.
A további fejlesztésekről szólva elmondta, hogy tíz helyszínen alakítanak ki buszsávokat, külön keret lesz a forgalomtechnikai korrekciókra (lámpahangolásokra, körforgalmak kialakítására, kerékpáros fejlesztésekre), átviszik az 1-es villamost Budára és a Margit híd hídfőinek környékét is rendbe szeretnék tenni, hogy például a 2-es villamostól a nagykörúti villamosok peronjáig akadálymentesen lehessen átjutni a Jászai Mari téren.
