A Duna House elemzéséből kiderül, hogy mennyit lehet spórolni az ingatlanvásárlás sürgetésével, vagy éppen elhalasztásával, ha törvényre emelkedik az erre vonatkozó javaslat. A legnagyobb hazai ingatlanközvetítő azt is kiszámolta, hogy a változás jelenthet-e pluszbevételt az államnak. Nem valószínű.
A parlament számára október közepén benyújtott tervezet szerint a lakásvásárlásra vonatkozó kétkulcsos illeték egykulcsossá változna, vagyis a 4 millió forintig eddig alkalmazott 2 százalék helyett is egységesen 4 százaléknyit kellene fizetni. Viszont ha a jövőben valaki kisebb lakásba költözne, akkor a két tranzakció közötti különbözet után nem kellene illetéket fizetnie. S a 35 évnél fiatalabb, első lakásukat vásárlók pedig a teljes illetékalapra 50 százalék kedvezményt kapnának.
Az ingatlanos cég már több mint egy éve vizsgálja az ingatlan-adásvételek mögött álló okokat, mind az eladói, mind pedig a vásárlói oldalon. Vagyis a fenti illetékváltozás hatását konkrét összegekkel tudták kiszámolni. Sőt, a KSH tranzakciószámai alapján azt is megbecsülték, hogy a változtatás mennyit hozhat az államkasszának.
Az ingatlanvásárlások 85 százalékában négy kiemelkedő eseményt lehet megkülönböztetni, ezek: az első lakás vásárlása, a befektetési célú vásárlás, illetve a kisebb vagy nagyobb lakásba költözés – mondta a cég elemzési vezetője, Rutai Gábor. Hozzátette, hogy ezenfelül az eladásokon belül szintén nagyarányú – nagyjából 30 százalék – az örökölt ingatlanok értékesítése is, ami szintén illetékköteles. Az elmúlt egy év adatai alapján szépen kirajzolódik, hogy a felsorolt élethelyzetek mögött milyen átlagáron történtek az adásvételek, vagyis ténylegesen mekkora összeget lehet megspórolni a szerződés sürgetésével vagy jövőre halasztásával.
.jpg "Ha kisebb lakásba költözne, halassza jövőre a vásárlást 1")
A nagyobb táblázatért kattintson!
A számokból látszik, hogy Budapesten a kisebbe költözők átlag 65 ezer forintot, az első lakásukat vásárló fiatalok pedig 136 ezer forintot tudnak spórolni az illetéken, ha a vásárlást jövőre halasztják. Vidéken a kisebbe költözőknek 22, az első lakást vásárlóknak pedig 97 ezer forinttal lehet kevesebb az illetékük, ha elhalasztják a vásárlást.
Az összes többi esetben (ha ez lehetséges) érdemes még az idén megkötni a szerződést, és eljárni a Földhivatalnál.
A fenti számok arra is lehetőséget adnak, hogy nagyjából kikalkuláljuk, mekkora többletbevételre számíthat a kormány az illetékváltoztatásból. A 2013-as tranzakciószámok esetén a 2010-től jellemző 90 ezres éves ingatlanvásárlási nagyságrendet vették alapul, illetve ugyancsak ennek az időszaknak a fővárosra vetített arányát, amely nagyjából 28 százalék.
Az összegzésből kiderül, hogy a mérleg közelít a nullához, tehát többletbevétellel nem lehet számolni.
Ha a jogalkotó szándéka az volt, hogy az illetékterheket átcsoportosítsa, és inkább a rászorulókat segítse, akkor ezt a célt a törvénymódosítással el lehet érni – véli az elemzés készítője. Kérdés persze, hogy a kisebbe költözők és első lakásukat vásárlók erőre kapnak-e jövőre. Mert ebben az esetben a mérleg akár negatívba is fordulhat. Erre azonban a jelenlegi piaci körülmények között kevés az esély.
