Kérdés, segíthet-e egy újabb pályázat, amikor eddig is voltak már hasonlóak, ennek ellenére is rengeteg roma van munka nélkül. S vajon ez nem csak egy újabb lehetőség azoknak, akik „üzletszerű kéjelgőként” a romák felzárkóztatására kiírt pályázatokra szakosodtak?
Egy új pályázat persze új lehetőség. De mi lett az eredménye az eddigieknek? A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) úgy véli, a kormány az Új Széchenyi Tervvel (ÚSZT) jelentős eredményeket ért el a romák integrációjában. Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke hasonlóan optimista. Ennél sokkal kézzelfoghatóbb azonban, mit mondott erről pár, a problémával érintett térségben dolgozó polgármester.
Nincs pontos adat
Fürjes Pál, Ózd polgármestere jelezte, a csaknem 38 ezer fős lakosság 30 százaléka munkanélküli. Ők javarészt romák. A nagymértékű állástalanság oka, hogy a városban összeomlott a bányászat, a kohászat és a textilipar is. Igyekeznek segíteni, ezért több EU-s forrást is igénybe vettek. Ezenkívül a szociális földmunkaprogramban, közfoglalkoztatásban (115 fő) valamint a Start munkaprogramban (338 fő) is részt vettek, hogy ha csak rövid időre is, de munkát tudjanak biztosítani a családoknak. Arról, hogy mennyi volt a roma foglalkoztatottak aránya, pontos adat nincs. Az önkormányzat becslése szerint azonban 25 százalékra tehető.
Ózdon a romákat 45-50 fős buszokkal szállítják idénymunkára, építőipari munkákra a vállalkozások. Az is előfordul, hogy feketemunkával keresik a kenyerüket, mert némely vállalkozó nem jelenti be őket – közölte Fürjes.
Hajdúböszörményben mintegy 160 roma dolgozik különböző vállalkozásoknál – tudtuk meg Kiss Attila polgármestertől. Azonban elsősorban a közfoglalkoztatásban dolgoznak, ahol az arányuk 25 százalék. Az elsődleges munkaerőpiacon csupán mintegy 12 százalékukat foglalkoztatják.
Tóth Lajos, Felsőzsolca polgármestere a Hír24-nek megerősítette, hogy a település vállalkozóinál dolgoznak romák is. Tőlük nem érkezett panasz. Viszont munkát kereső romákkal nap mint nap találkozik a hivatalban.
Idevág Orbán Viktor minapi kijelentése. Ha lassan is, de mára már eljutottunk odáig, hogy a miniszterelnök számára is nyilvánvaló: a munkanélküliek is dolgozni akarnak. Hiszen azt nyilatkozta: nem igazak azok az állítások, amelyek szerint a magyarok segélyből akarnak megélni, és ki akarják játszani a közmunkarendszer szabályait.
Segíthet-e egy újabb pályázat?
A júniusban kiírt pályázat célja: a romák foglalkoztatási színvonalának növelése, az egyenlő esélyek megteremtése az elhelyezkedésnél és a munkavégzésben. Olyan vállalkozásokat támogatnának, amelyek közvetlenül vagy közvetve segítik a roma emberek felzárkóztatását, illetve szegregációjának megszüntetését.
Kíváncsiak voltunk, vajon az illetékesek szerint ez nem egy újabb pénzlenyúlási lehetőség-e azoknak, akik a romák felzárkóztatásáért kiírt pályázati programokra utaznak.
Az ügynökség azt felelte, hogy olyan szigorú feltételei és elvárásai vannak a támogatásnak, hogy ezáltal a „szerencselovagok” nem tudnak érvényesülni. Kiderül, hogy olyan kkv-k számára érhető el a támogatás, amelyek már korábban is nyertek roma vállalkozásoknak kiírt támogatást, és sikeresen megvalósították a projekteket. Na meg azoknak, amelyeket az Országos Roma Önkormányzat – amely 2011-ben stratégiai keretmegállapodást kötött a kormánnyal – roma vállalkozásnak minősít.
| Főbb pályázati elvárások |
|
Olyan mikro-, kis- és középvállalkozások igényelhetnek támogatást, amelyek a beruházásaikat romák által sűrűn lakott településeken valósítják meg. Elvárt a két teljes, lezárt üzleti év. Az utolsó lezárt évben rendelkeznie kell a cégnek munkavállalóval, és az igényelt támogatás összege nem haladhatja meg az előző évi árbevételt. 20 millió forintos összeg felett a támogatásokhoz biztosítékadási kötelezettség is fennáll. A pályázatokat 2013. február 28-ig lehet benyújtani. |
Az NFÜ mi alapján ismeri el, hogy ki a roma?
A kiírások mellékletét képező önkéntes nyilatkozat kitöltésével lehet a romaságot igazolni. Fő a bizalom. A projektgazda kötelessége anonim adatokat közölni az összes bevont személy számáról, és ezen belül azokról, akik önkéntes nyilatkozatukban azt írták: romák. A megvalósításakor pedig időközi beszámolókban kell jelenteni a projektben részt vevők összetételéről: nem, kor, iskolai végzettség, hátrányos helyzet szerint.
Az NFÜ álláspontja szerint az összes elvárás biztosítja, hogy a vállalkozások ne éljenek vissza a támogatásokkal. S mivel az EU-s beruházási támogatási szabályok szigorú rendelkezéseinek minden sikeres pályázónak meg kell felelnie, így az ügynökség bízik abban, hogy a fejlesztési források valóban a megfelelő helyre jutnak. Így legyen.
Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke a Hír24 kérdéseire nem válaszolt. Azonban a hétfői sajtótájékoztatón azt közölte, hogy egy év alatt nagyobb sikereket értek el az integrációban és a társadalmi felzárkóztatásban, mint az előző kormányzat nyolcéves időszakában együttvéve. Farkas szerint, a keretmegállapodás mellett sikerült felszámolni a segélyből élés világát azzal, hogy bevezették a közmunkaprogramot. „Tízezreket helyeztünk munkába.”
| Az ÁSZ szerint |
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése a 2004–2010-es időszakot vizsgálta. Ekkor mintegy 1850 milliárd forint hazai és uniós forrás szolgálta a foglalkoztatásbővítést. Az elért eredmények azonban nem javítottak szinte semmit. A 359 ezer létrehozott és megőrzött munkahellyel sem a foglalkoztatási szint növelésében, sem az inaktivitás csökkentésében, sem a területi különbségek mérséklésében nem sikerült makrogazdasági szintű javulást elérni. S bár az ellenőrzött támogatások a területi szempontot prioritásként kezelték, mégsem csökkentek a meglévő különbségek az ÁSZ szerint. Sőt, a legkedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetű régiók (Észak-Alföld, Észak-Magyarország) foglalkoztatási helyzete tovább romlott. A leghátrányosabb helyzetű régiókban a foglalkoztatási ráta az országos átlag alatt, a munkanélküliségi ráta az országos átlag felett volt az ellenőrzött időszakban. S az elmaradott régiók kiemelt támogatása nem tudta ellensúlyozni a gazdaságilag fejlettebb régiók beruházásvonzó hatását. Még a munkaerő-piaci igények ellenére sem. |
Megírtuk, idén 59 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel ezelőtt, ám az új munkavállalóknak körülbelül a fele közfoglalkoztatott volt. A munkanélküliek száma 14 ezerrel nőtt. A szolgáltatások területén szinte ugyanannyian dolgoztak, mint egy éve, a közszolgáltatásban pedig hatalmas, 30 ezer fős létszámnövekedést láthatunk. Vagyis a közmunkások miatt bővült a foglalkoztatás.
