A közigazgatási és igazságügyi miniszter erről a Hír Televízió Rájátszás című műsorának szerda esti adásában beszélt, arra a felvetésre reagálva, hogy ügyvédi vélemény szerint nincs szükség törvénymódosításra ahhoz, hogy büntetőjogilag is felelősségre lehessen vonni korábbi miniszterelnököt Magyarország eladósítása miatt.
Navracsics Tibor arra a kérdésre, ő is úgy látja-e, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint is felelősségre vonható büntetőjogilag három volt kormányfő, azt felelte: nem ismeri pontosan azokat a körülményeket, amelyek alapján az az elképzelés született meg, hogy “büntetőjogilag felelősségre kell vonni”.
“De hogy ha bizonyítékok rendelkezésre állnak, akkor valóban, én is úgy gondolom, hogy a büntető törvénykönyv tartalmazza azokat a tényállásokat, amelyek alapján felelősségre lehet vonni miniszterelnököket, ami egyébként nem példátlan Európában” – mondta, hozzátéve: vannak olyan országok, ahol szintén hasonló okokból eljárás folyik, akár a közpénzekkel való bánásmód, akár az államháztartási fegyelem megszegése miatt, s adott esetben ez a büntetőjogot is elérheti.
A miniszterelnök-helyettes arra a felvetésre, mi számíthat bűncselekménynek az ország eladósításának ügyében, azt mondta: ilyen lehet például a nem valós adatszolgáltatás, a közpénzekkel való hűtlen, illetve hanyag kezelés.
Kitért arra is, hogy közvádas bűncselekmények esetén a parlament a szokásjog alapján általában kiadja a képviselőt, magánvádas bűncselekmény esetén pedig fenntartja a mentelmi jogot.
A szándékosság bizonyításáról szólva közölte: nemcsak az egyenes szándék minősül szándékosságnak, hanem az úgynevezett eshetőleges szándék is. Vagyis az, amikor valaki látja ugyan, hogy a cselekedetének melyek lesznek a következményei, de – ahogy fogalmaz a büntetőjog – könnyelműen bízik azok elmaradásában.
Szijjártó Péter fideszes politikus múlt csütörtökön jelentette be: a Fidesz kezdeményezni fogja, hogy a parlament alkotmányügyi, valamint számvevőszéki bizottsága vizsgálja meg, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet lehetőséget ad-e az államadósság növelése esetében a jogi következmények és felelősség megállapítására.
