Hillary Clinton, illetve az amerikai kormány nem először bírálta az Orbán-kormányt, a múlt heti levélnek számtalan előzménye volt. Clinton júniusban a Tom Lantos Intézet megnyitójára Magyarországra érkezett, és az akkor tett nyilatkozata szerint Orbán előtt szóba hozta többek között az Európai Unió által is vitatott médiatörvényt és az Alkotmánybíróság jogainak korlátozását is. Zárt ajtók mögött Clinton júniusban ellenzéki politikusokkal és civilszervezetek képviselőivel is tárgyalt. A külügyminiszter ezekről a megbeszéléseiről nem mondott semmit a sajtó jelenlétében, de az amerikai fél civilszervezetek széles köréből válogatott, a válogatás fő szempontja az volt, hogy a romakérdéstől kezdve a szociális problémákig a legkülönbözőbb témákról szó essen – számol be a Népszabadság.
A napilap egyik informátora így összegezte az amerikai álláspontot: “Több alklaommal is jeleztük aggodalmunkat és figyelmeztettünk, hogy az alkotmány nagyszabású reformjában is meg kell őrizni az egyéni szabadságjogok, illetfe a fékek és egyensúlyok rendszerét, és a változtatásokat átláthatóan és a szükséges viták nyomán kell végrehajtani”
Schmitt kellemetlen mondata
Apróságnak tűnhet, de Orbán környezete számára intő jel, hogy a levél tartalmával a hírek szerint teljesen egyetért Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet, aki sokáig védte a miniszterelnököt. Ebben pedig az is szerepet játszhatott, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök a nagykövet óvatosan megfogalmazott aggodalmaira egy washingtoni fogadáson azzal válaszolt: “A kutya ugat, a karaván halad.”
A nagykövet egyébként októberben szóbeli tiltakozó diplomáciai jegyzéket, démarche-t adott át a magyar kormányfőnek, amely sérelmezi a demokratikus intézményrendszer elleni fellépést, ahogy azt is, hogy az Orbán-kormány láthatóan ügyet sem vet az emiatt megfogalmazódó nyugati bírálatokra.
