2010-ben több transzplantációt tudtak elvégezni, több, várólistán lévő beteg életét mentették meg – közölte az Országos Vérellátó Szolgálat szervkoordinációs irodájának igazgatója. Mihály Sándor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a donor- és szervhiány világméretű probléma. Magyarországon több mint kétszer annyi beteg van várólistán, mint ahány szervátültetést végeznek.
Fehérvári Imre, a Magyar Transzplantációs Társaság főtitkára hozzátette: más a helyzet a tüdő- és a szívátültetések területén. Sok szerv kárba vész, mivel Magyarországon nincs olyan beteg, akibe azokat be tudnák ültetni. A probléma forrásaként egyebek mellett azt emelte ki, hogy több olyan betegség nincs feltüntetve, amelynél a beteg életminőségét javítaná a szervátültetés.
Egy nem reprezentatív felmérés szerint Magyarországon a szervátültetések 27 százaléka hiúsul meg amiatt, hogy a család tiltakozik halott hozzátartozójuk szervének felhasználása ellen. Gyakori probléma, hogy a rokonok nem értik meg az agyhalált, nem ismerik el a halál tényét. Egy tavaly indított továbbképzés kiemelt témája ezért a családdal való kommunikáció oktatása.
Szintén 2010-ben fejlesztették koordinátori hálózatukat, ennek nyomán négy intézményben helyi, öt kórházban országos koordinátorok dolgoznak a hatékonyabb donorfelismerés érdekében. Az ő munkájuk a családokkal való kapcsolattartás, s a kórházak olyan osztályainak látogatása is, ahol agyhalál történhet – tette hozzá Mihály Sándor.
Tavaly agyhalott szervdonorokból csaknem 160 alkalommal távolítottak el transzplantációs céllal szervet, ez 13,6 százalékkal magasabb az előző évinél, vagyis a szervátültetések számának hároméves csökkenését sikerült megállítani, illetve megfordítani. Magyar donorszervvel összesen 410 szervátültetést hajtottak végre, több mint 300 élő-, illetve halottdonoros veseátültetés volt.
Tavaly a legfiatalabb szervdonor mindössze nyolc hónapos volt, míg a legidősebb 72 éves. A szervadományozók átlagéletkora némileg emelkedett: 2009-ben 45,5 év, tavaly 47,7 év volt.
