Kevesen tudják, de valójában nem egy, hanem három feketelista van. A legismertebb az, amelyiken a késedelmes törlesztők vannak. Azok, akik legalább a mindenkori minimálbér összegével tartoznak, ráadásul legalább kilencven napja késedelemben vannak, rákerülnek erre a listára. Lejárt és meg nem fizetett tartozásokról van itt szó, amelyek kilencven napon belül folyamatosan fennállnak. Vagyis, ha valaki rendszeresen 89 napot késik, még nem kerül fel a listára, ha azonban egyszer egyhuzamban három hónapig késett, akkor nincs menekvés.
A második listán azok vannak, akik megtévesztették a bankjukat, vagyis a hitelfelvétel során valótlan adatot közöltek a bankkal, esetleg hamisított okirattal próbáltak hitelt felvenni.
Végül a harmadik listán a kártyacsalók vannak, vagyis olyan magánszemélyek, akik bűncselekményt követtek el bankkártyával, például illetéktelenül használtak egy kártyát, esetleg bejelentették a saját kártyájuk eltűnést, ellopását, de még használták a kártyát. Messze a legtöbben a törlesztést mulasztóknak szánt listán vannak.
Prevenció, lekerülés
A KHR-lista elleni legjobb védekezés a prevenció, vagyis ha nem kerülünk fel rá. Sokszor ez csak odafigyelés kérdése, akadnak olyan ügyfelek, akiknek valós anyagi nehézségeik nincsenek, csak figyelmetlenek, aktuális céljaikhoz nem párosítanak kellő likviditást, nem számolnak rendkívüli kiadásokkal, voltaképpen csak időzítési zavarba kerülnek. A jó tervezés, a megelőzés nagyon sok későbbi kellemetlenségtől óv meg minket.
Rengeteget fejlődött a bankok tájékoztatása, ma már 30 nappal a listára kerülés előtt jelez a bank, utólag is pontos értesítést küld. Így igazán meglepetésszerű listára kerülés nincsen, mégis vannak, akik a jogalapot vitatják. Ha már biztosan tudjuk, hogy rajta vagyunk a feketelistán, akkor érdemes megnézni, hogy jogos volt-e a felkerülés.
Nem igazán életszerű, hogy valaki csak utólag értesül erről, de ha így alakult, és vitatja a „listázást”, akkor megpróbálkozhat egy eljárással, amely gyakorlatilag soha nem jár eredménnyel. Meg kell tudni a banktól – ha esetleg több vitatható hitel is szóba jön – egy úgynevezett ügyféltudakozványban, hogy mi a listázás jogalapja. Ha ez dokumentumokkal, megalapozottan támadható, akkor lehet a banknak levelet írni, a felügyelethez fordulni, esetleg pert kezdeni, de a legritkább esetben sikerül leírni.
Passzívvá válni
Ha valaki pedig már fent van a listán, és további hitelfelvételi tervei vannak, ha egy mód van rá, érdemes gyorsan rendezni az adósságot. Sokkal jobb az optikája a már kifizetett tartozásnak, mint a még fennállónak. Ráadásul az aktív mulasztás drága, ketyeg a késedelmi kamat, költséges a banki eljárás, az esetleges végrehajtás, ha jelzáloghitelről van szó, sokat lehet veszíteni azzal is, ha a bank él az opciós jogával.
változó adóslisták
A hazai bankok 2005 előtt gyakorlatilag átláthatatlanul egymás között megosztották a rossz adósokról szerzett tapasztalataikat, adataikat, ezt nevezték Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszernek (BAR), magát a rossz adós listát pedig BAR-listának.
Az ügyfelek erről a teljesen belső adatcseréről gyakorlatilag nem is tudtak. A bankok úgy gondolták, hogy a „bűnösöknek” nincsenek jogaik, aki nem fizette meg tartozását, az ne akarjon adatvédelemre hivatkozni. A nagy lakáshitelezési boom közben, 2005-ben aztán maguk a bankok is rájöttek, hogy a lista átláthatósága saját érdekük is lehet.
Ha ugyanis az ügyfelek tudatában vannak annak, hogy rákerülhetnek egy minden bank által látható listára, akkor az visszatartó erő is lehet a mulasztásokkal szemben. Az új KHR-listát egy technikai cég, a BISZ Zrt.vezeti, ő azonban semmit nem mérlegel, vizsgál, az adatokat a felhasználók (bankok, szakosított hitelintézetek, takarékszövetkezetek, banki fióktelepek, befektetési vállalkozások, befektetési alapkezelők) töltik fel, azok helyességéért is ők felelnek.
Az adatszolgáltatók már a hitelszerződés megkötésekor kötelesek tájékoztatni az ügyfeleket arról, hogy rákerülhetnek a listára, majd a tervezett adatátadás előtt legalább harminc nappal figyelmeztetni kell erre az ügyfelet, végül az adatátadást követően nyolc napon belül értesítést kell erről küldeni.
A BISZ Zrt. új szolgáltatásként megkezdte a pozitív adóslista (jelenlegi elnevezése credit reference) kidolgozását is, amely éppen a megbízható adósokat tartalmazza. Ennek az az értelme, hogy aki rendes, az egyszerűbb hitelbírálat után, akár kedvezőbb pénzügyi paraméterek mellett is kaphat hitelt. Mindez üdvözlendő, hiszen Magyarország eléggé lemaradt e tekintetben, mindössze három olyan uniós tagállam van, ahol még nem működik a teljes listás lakossági adósnyilvántartás. A hazai kezdeményezés egyelőre önkéntes.
