Határozottan rakta le voksát az optimista/pesszimista elemzői vélemények vitájában a Cashline: elemzőik szerint olyan eseménysorozat jöhet, „amelyhez képest a Lehman-csőd utáni pánik csak technikai korrekció”.
Az elemzés Nouriel Roubini – a közgazdász, aki megjósolta a válságot – legsötétebb vízióit visszhangozza, aki a napokban ugyancsak kitett magáért. A Der Standardnak adott interjújában megemlítette hazánkat – a balti államok, Románia, és Bulgária mellett – mint pénzügyileg törékeny kelet-európai államot, egy másik nyilatkozatában pedig gyengének értékelte a frissen megjelent amerikai növekedési adatot (5,7 százalék), mivel leginkább csak az átmeneti intézkedések hatása érződik rajta.
Megint fújják a buborékokat?
mi a buborék?
Eszközök – ez lehet részvény, deviza, ingatlan, akár tulipánhagyma is – folyamatos, spekulatív okokból történő drágulását nevezzük buboréknak.
Több elemző, és neves közgazdász is figyelmeztetett arra a közelmúltban, hogy a jegybankok által teremtett likviditás nem a hitelezés megélénküléséhez, azaz nem a reálgazdaság megsegítéséhez, hanem spekulációhoz, buborékok kialakulásához vezethet, illetve vezetett máris. A veszélyesen növekvő kockázati étvágy okozta veszélyekkel máris szembe kell néznünk – mondta Lámfalussy Sándor, az „euró atyja” 2009 decemberében, Budapesten tartott előadásában.
A Cashline hétfőn megjelentetett elemzése esszenciáját adja az elemzői pesszimizmusnak, az ilyenkor egyébként szokásos „egyrész-másrészt” óvatoskodás is teljesen hiányzik. Nincs a dokumentumban szinte semmi, ami tompítaná az apokalipszis vágtató lovasainak dübörgését.
Csúcsok után szakadék
A Cashline elemzői szerint újabb globális mélypontok felé tartunk nagy valószínűséggel még 2010-ben, de legkésőbb 2011-ben – addig azonban még újabb csúcsok jöhetnek. Ennek oka, hogy a válságot csak a kiváltó okok felerősítésével kezelték, még több fogyasztásösztönzéssel, és még több hitellel – vélik az elemzők.
Korábban az a modell működött – leegyszerűsítve -, hogy Kína fillérekért termelt, a fejlett világ, élén az USA-val, fogyasztott, miközben azért termelt is, de elkezdte felélni megtakarításait.
A rendszert a világot egyre jobban átszövő tőkés társaságok és befektetési házak, bankok működtették és működtetik: a fogyasztásösztönző marketingstratégiák sikeres
alkalmazása, illetve az egyre rövidebb időhorizontra szűkülő profitéhség, a koncentrálódó pénzteremtési (vagy pénzmegsemmisítési) hatalom – olvasható az elemzésben.
A nagy házak most azt a sztorit adják el, hogy Kína, Brazília India, Oroszország majd megmentik a világot, nemcsak termelési, hanem fogyasztási szerepben is tündökölni fognak, ám az elemzés szerzői nem sok hitelt adnak ennek az elképzelésnek.
„Önmaguk paródiájává váltak”
A dokumentum szerint „az egész befektetési iparág önmaga paródiájává vált”, s újraindult a 2008 előtti tőzsdei pilótajáték. Szinte teljesen érdektelen, hogy meddig marad az amerikai célráta 0 százalék, hiszen ha van még új beszálló a pilótajátékba, a szereplők mindig megtalálják maguknak az olcsó rövid távú forrásokat: ha a dollár már drága, ott a jen vagy az euró. A fő kérdés szerintük inkább az, hogy mikor omlik össze a rendszer a saját súlya alatt, mikor fogy el a rövid távú likviditást igénybe vevő új beszállók sora.
A nagy házak nagyrészt a kínai növekedésre, a „Kína megment” szlogenre alapozzák azt víziójukat, amely már nevetséges célárakat jelenít meg mind az egyes cégek, mind indexek tekintetében egy éves időszakra vonatkozóan. A cél: eladni a hosszú távú víziót rövid távú jutalék- és díjbevétellel motiválva – fogalmaz szarkasztikusan az elemzés.
Törékeny történet
Herczenik Ákos, a Raiffeisen részvényelemzője nem kívánta részletekbe menően kommentálni az elemzőcég véleményét, de annyit megerősített az elemzés állításaiból: elváltak – különösen a tavalyi év utolsó harmadában – a részvényárfolyamok a fundamentumoktól (azaz a reálgazdasági alapjaiktól), ennek oka az „olcsó pénz”, a spekuláció. Herczenik Ákos szerint is érdemes kommunikálni a befektetők felé, hogy a „kilábalási sztori” törékeny, és sok a kockázat benne, ugyanakkor a végső kimenetet szerinte jelen pillanatban nem lehet megmondani.
A Cashline álláspontja természetesen nem az elemzők többségi véleményét jeleníti, ám ez önmagában persze nem befolyásolja annak lehetséges valóságtartalmát.
Az optimistább elemzők jellemzően azt hangsúlyozzák, hogy a kormányok, és jegybankok csak nagyon óvatosan, fokozatosan vonják vissza a rendkívüli válságkezelő intézkedéseket, ezért nem kell drámai visszaeséstől tartani.
(Az fn.hu korábban több cikkben foglalkozott a kilábalási esélyekkel, korábbi elemző cikkeink olvasásához kérjük, kattintson a kapcsolódó cikkek dobozban található linkekre.)
