Josef Pröll a gazdasági válságra tekintettel javasolta a teljes államosítást. A pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) altlengbachi éves értekezlete után ismertetett elképzelés alapján a nominális értéknél jóval magasabb, 50 millió eurós árat nevezett meg a 30 százalékos részvénycsomagért.
Az ÖNB törzstőkéje 12 millió euró. Részvényein jelenleg a szövetségi állam mellett bankok, biztosítótársaságok és érdekképviseleti szövetségek osztoznak. Az állam után a második legnagyobb részvényes a Raiffeisen Zentralbank (8,73 százalék), a harmadik az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ, 8,33 százalék).
A tulajdonosi szerkezetet évtizedeken át az jellemezte, hogy 50 százalékkal részesedett belőle az osztrák szövetségi állam, míg a másik ötven százalék a két nagy párt, az ÖVP és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) érdekeltségi körébe tartozó pénzintézetek, illetve érdekszövetségek között oszlott meg. A helyzet azután változott meg, hogy 2006-ban a szakszervezeti szövetség bankja, a BAWAG a csőd szélére került. A BAWAG és a szakszervezetek tulajdonrészét ekkor az állam vette át.
Az a tény, hogy kereskedelmi bankok is részvényesei az ÖNB-nek, időről időre politikai vitát váltott ki. A helyzet bírálói szerint legalábbis problematikus, hogy a nemzeti bank tulajdonképpen a saját tulajdonosainak a működését vizsgálja.
