A befektetési vállalkozások, a bankok, illetve a befektetési alapkezelők fenntartanak ugyanis egy alapot, a BEVA-t (Befektetővédelmi Alap), amely a kisbefektetőket, legalábbis egy adott összeghatárig kártalanítja. Azokat a károkat kezeli, amelyek abból erednek, hogy a BEVA valamelyik tagja nem képes kiadni valamely ügyfél jogos pénz- vagy értékpapír-követelését.
Olyan kárért természetesen nem felel az alap, ha valamely termék rosszul viselkedett és nagyon lement az ára, csak a pénzügyi közvetítők működési hiányosságaiból eredő károk esetén kártalanít A kártérítés felső összeghatára húszezer euró, aminek forintértéke az adott napon érvényes MNB-devizaárfolyamon múlik. A kártalanítás egymillió forintig száz százalékos, az e feletti részre pedig már csak kilencvenszázalékos.
Az 57 taggal rendelkező BEVA mindenképpen hasznos intézmény, ám a biztonságos brókercégek nem nagyon kedvelik. Őket is meg lehet érteni, hiszen valóban felmerülhet a kérdés, hogy miért a rendeseknek kell kifizetni a csalárd társak által hátrahagyott veszteségeket. Érdemes megtudni, hogy az adott brókercég tagja-e a BEVA-nak, egyáltalán magyar bejegyzésű szolgáltatóról van-e szó. Ha esetleg nem, akkor érdemes megkérdezni, hogy milyen biztosítási alapban bízhatnak a befektetők. Egy nem BEVA-tag is lehet kifejezetten biztonságos, ha valamely más ország befektetővédelmi biztosítása vonatkozik a cégre.
