Rogán Antal fideszes képviselő hétfőn a Parlamentben megerősítette, hogy törvényjavaslatot kíván beterjeszteni Kósa Lajossal a devizahitelesek érdekében. A javaslatcsomag az ismert, korábban hangoztatott elemeken túl egy újszerű összetevőt is tartalmazott: a bank nem követelhet többet adósától, mint a hitel fedezetéül szolgáló ingatlant.
Az elképzelés megvalósulásának jelentős következményei lennének, hiszen egyes svájcifrank-, és jenalapú hitelek esetében a zálogtárgy értéke nem fedi le a hitelösszeget – részben az árfolyamváltozás, részben a recesszió általi ingatlanár-csökkenés miatt.
A javaslatot Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója az fn.hu kérdésére jogi és alkotmányossági szempontból is aggályosnak nevezte, hogy az állam beavatkozik a korábban kötött polgári jogi szerződésekbe. Müller szerint a tervezett új szabályozás ellehetetleníti a jelzálog intézményét Magyarországon. A banki érdekvédő azt is előrevetítette, hogy a bankok nagy veszteségeket szenvedhetnek el.
Az fn.hu „az ördög ügyvédjeként” fölvetette a szakembernek, hogy elképzelhető egy olyan álláspont is, hogy a bankoknak olyan biztonságos módon kellene, illetve kellett volna hitelt nyújtaniuk, hogy azok fedezete elegendő legyen a kölcsön bedőlésekor is. Továbbá, hogy az Egyesült Államokban, ha az adós nem tudja fizetni a jelzáloghitel törlesztőrészleteit, elveszik tőle az ingatlant, s ezzel vége is a történetnek, nem üldözik az adósságai miatt élete végéig. Müller János azonban nem kívánt többet hozzátenni a föntebb idézett nyilatkozatához.
Az amerikai szabályozás nem egyedülálló, hasonlóan működik például a német is – mondta el lapunknak Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatója. Petz Raymund szerint nem irracionális a gondolat, hogy az adós ne veszíthessen többet, mint a zálogtárgy, hiszen a zálogtárgy funkciója éppen az, hogy a hitelezőé váljon, ha az adós nem fizet. A kutató úgy vélte, a magyar szabályozás megalkotásakor csak azért nem vettük át a német mintát, mert senki nem számított arra, hogy a gyakorlatban előfordulhat, hogy az ingatlan értéke már nem fedezi a hitelösszeget.
Borsi László ingatlanszakértő az fn.hu kérdésére azt mondta: érthető a kormányzat szándéka, és egyrészről előnyös lenne a vásárlók szempontjából, másrészt viszont kiszámíthatatlan piaci folyamatokat indíthat el, elképzelhető, hogy a bankok tovább szigorítanák a hitelezési feltételeket.
egy olvasónk története
Témánkhoz kapcsolódó történetet mesélt el egyik olvasónk: “A fiam, hogy kiváltsa a svájcifrank-alapú lakáshitelét, eladta a lakását, mert már nem tudta fizetni a törlesztőrészleteket. Amikor aláírták az adásvételi szerződést a vevővel, a bank számítása szerint a hitel teljes kifizetése után neki maradt volna körülbelül 1,3 millió forintja. Azután beszélt a lehetséges államcsődről Kósa, majd rá pár napra Szíjjártó, és úgy meglódult a forintesés, hogy 2 hét múlva, amikor a vevő befizette a banknak a lakásvételárat, a bank 800 ezer forint tartozást könyvelt el a fiamnak. Persze ebben benne van az is, hogy a bank nemcsak a hitelkamat extraprofitját, de az árfolyamszámítás extraprofitját is zsebre teszi! És még csomó más extraprofitot is, kezdve az előtörlesztés díjától, a lezárási díjig” – fogalmazott olvasónk.
