Az Európai Bizottság által kezdeményezett változtatásokkal még nem zárult le a médiatörvényt körülvevő minden vita – állapították meg csütörtökön egybehangzóan az Andrássy Egyetem és a Konrad Adenauer Alapítvány kerekasztal-beszélgetés, jogszabályt rendkívül eltérő módon megítélő résztvevői.
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagja a budapesti rendezvényen hangsúlyozta: a sajtószabadságért aggódó minden hangot komolyan kell venni, mivel a média szabadsága olyan érték, amely elengedhetetlen a demokratikus berendezkedés fenntartásához.
Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a sajtószabadság tiszteletben tartása mellett lehet érvelni liberálisabb, illetve korlátozóbb jellegű szabályozás mellett is, az új magyar médiatörvény pedig éppen az előbbi, tradicionálisabb, konzervatívabb irányvonalat képviseli, így elsősorban a sajtó szabadsága és a közérdek közötti egyensúlyra törekszik.
Jan Mainka, a Budapester Zeitung főszerkesztője Németországban is feltüzelt “hisztériaként” értékelte a médiatörvényt ért kritikákat, szerinte ugyanis olyan dolgokat vetnek a szabályozás szemére, amely abban meg sem található. Elmondása szerint először maga is megijedt, amikor tavaly decemberben először hallott a készülő jogszabályról, ám annak elolvasása után arról győződhetett meg, hogy a törvényben semmilyen olyan rendelkezés sem szerepel, amely korlátozná a munkáját.
Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője ezzel szemben a médiatörvény legnagyobb hibájának nevezte, hogy az nem nyújt pontos, világos és normatív szabályozást. Az újságíró szerint a jogszabályban “rengeteg slendriánság és politikai sandaság” található; “legrosszabb trükkje” pedig az, hogy az orgánumok egzisztenciális fenyegetésével félelmet keltenek az újságírókban, ami akár könnyen öncenzúrához is vezethet.
A főszerkesztő ravaszsággal vádolta a médiatanácsot, amiért az csak július 1-jétől, vagyis Magyarország EU-elnökségének lejárta után kezdheti meg, akár több tízmillió forintos büntetéseinek kiszabását.
Koltay András erre reagálva kiemelte: még nincs lezárva a médiatörvénnyel kapcsolatos minden kérdés, ugyanis amennyiben annak alkalmazása során valamely pontjáról bebizonyosodik, hogy az nem megfelelő, vagy pontatlan, illetve visszaélésre ad okot, akkor azokon változtatni lehet.
Mint mondta, nem gondolja, hogy ma Magyarországon öncenzúrára ösztönző légkör alakult volna ki, és szerinte ez július 1-jével sem fog megváltozni. Hozzátette: a jogszabály körüli “felfokozott hangulat” eredménye, hogy a jövőben a médiatanács minden döntését rendkívüli figyelem kíséri majd.
Martin József, a Magyar Nemzet korábbi főszerkesztője, az egri Eszterházy Károly Főiskola médiatudományi tanszékének tanára úgy fogalmazott, “mindkét oldalon teli a padlás retorikai túlzásokkal”. A Magyar Nemzet rendszerváltás után elsőként megválasztott szerkesztője azonban Vörös T. Károlyhoz hasonlóan úgy foglalt állást, hogy a jelenleginél egyértelműbb és világosabb médiatörvényre lenne szükség, mivel szerinte sem lehet mindennel szemben elvárni, hogy majd csak az alkalmazás során derüljenek ki a hibái.
Úgy látja, hogy három kérdés körül alakulhat ki még hosszan tartó vita: a médiatanács kizárólag fideszes jelöltekből álló összetételéről, továbbá a médiahatóság szerinte kérdéses mértékű nyomozati jogköreiről, illetve a közszolgálati médiarendszer átalakításáról.
