Az IEB-nél népszerű volt
Az árfolyam-garan-ciás devizahitel lehe-tőségével a hazai piacon elsőként az Inter-Európa Bank rukkolt elő, kísérleti jelleggel 2005 szeptemberében. A banknál euró- és svájcifrank-alapú hitelek árfolyam-kockázatát is lehetett védeni, ám a lehetőség csak december 31-ig volt adott. Mint meg-tudtuk, a feltételek átszabásán jelenleg dolgoznak, így elképzelhető, hogy a jövőben, kicsit más struktúrában az IEB-nél is felújítják az árfolyamkockázatok kivédésének ezen módszerét.
” Az árfolyam-garan-ciás devizahitel az elmúlt év utolsó negyedévének lakossági hitelezési „sikerterméke” volt az IEB-nél” – mondta el kérdésünkre Pablo Fritz, lakossági üzletágvezető.
A bank a 2005. szeptember 19-e és 2005. december 31-e között benyújtott valamennyi euró és svájcifrank-alapú lakáshiteléhez és szabadfelhasználású jelzáloghiteléhez nyújtotta az árfolyam-garanciát, plusz költség nélkül. Hozzávetőleg az ügyfelek 50-50 százaléka választotta az euró illetve a svájcifrank-alapú árfolyam-garanciás devizahitelt. Az akció meghosszab-bításának feltételeit jelenleg is vizsgálja az IEB – tudtuk meg.
Svájcifrank-dömping
A legnagyobb hazai lakossági bank ebből a megfontolásból február 20-ától árfolyam-garanicával kínálja a svájcifrank-alapú lakásiteleit, illetve a szabad felhasználású jelzáloghiteleit – jelentette be Lantos Csaba. Az árfolyam-garancia nem a teljes futamidőre szól, hanem két évre.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a forint/svájcifrank-árfolyam egy rögzített árfolyamszint fölé megy, akkor a lakáshitelt felvevő ügyfél által forintban fizetett havi törlesztőrészlet összege nem emelkedik tovább. A bank által induláskor garantált árfolyam 166 forint/svájci frank, vagyis a mostani 161-es kurzushoz képest közel 3 százalékot gyengülhet következmények nélkül a forint az adósok szempontjából.
A garancia választható lehetőség az újonnan szerződők esetében, nem kötelező, de bizonyos extraköltségért megvásárolható – hangsúlyozta Lantos Csaba. Az opció 0,4 százalékponttal (1,8-1,9 százalékosra) emeli meg a hitelkeret-beállítási jutalékot, és ezen keresztül növeli a havi törlesztőrészletet is. Egy ötmillió forintos CHF-alapú építési célú lakáshitel esetében például 83 forinttal drágítja az egyébként 32 ezer forint körüli havi törlesztést – jelezte egy példán a szakember.
Az euróalapú lakáshitelekre egyelőre nem kínálja fel az OTP a lehetőséget, tette hozzá Lantos, miután a hitelfelvevők döntő többségét a svájcifrank-alapú hitel érdekli. A garanciás opció a már megkötött szerződésekre sem érvényes, azokat, mint megtudtuk, pluszköltség fejében sem lehet módosítani.
Még van hová nőni
Az elmúlt öt évben drámaian beindult lakossági hitelállomány-növekedés motorja a lakáshitelezés volt – mutatott rá Lantos Csaba, 2000 óta a lakossági hitelállomány mintegy 40 százalékkal bővült, és mára már 26 százalékát teszi ki a teljes banki hitelállománynak. A legdinamikusabban bővülő lakáshitelezésben ugyanakkor még mindig vannak tartalékok.
A lakosság által felvett lakáshitelek a GDP arányában 2003-ban még 8,2 százalékot tettek ki, ez mostanra 10 százalék fölé emelkedett. Ám ezzel még mindig csak az olasz vagy görög szinteket közelítjük – hangsúlyozta Lantos Csaba. Az uniós átlag ugyanis 40,2 százalék, Németországban 38,4, Portugáliában 51,8, Nagy-Britanniában 70,4, Hollandiában pedig 85,7 százalékos a lakáshitelek GDP-hez viszonyított aránya.
Az elmúlt két évben egyértelműen a devizahitelek bővültek a legdinamikusabban, ezen belül is a hitelfelvevők abszolút többsége a svájcifrank-alapú hiteleket preferálja. Dacára az árfolyam- és kamatkockázatoknak, ez mindaddig így is marad, amíg a nominális törlesztőrészletek versenyelőnye a forint- és euróhitelekhez képest olyan jelentős, mint ma – vélte a legnagyobb hazai lakossági bank vezérigazgatóhelyettese.
