Privatizációs tenderen akart részt venni egy befektető, s emiatt sürgősen szüksége volt egy itteni bejegyzésű részvénytársaságra. Mivel a fővárosi cégbíróságon a túlterheltség miatt nem volt remény a gyors eljárásra, vidéken próbálkozott, s ott hat nap alatt meg is történt a bejegyzés. A jogalkalmazók azt remélik, hogy idén július elseje után a fővárosban is felgyorsulhat az ügymenet, ha a bejegyzési eljárás során az új cégtörvényhez mellékelt alapításidokumentáció-mintát használják. Ez esetben is szükség lesz ügyvédi ellenjegyezésre, de a mintanyomtatvány révén eleve kiszűrhetővé válnak a formai és tartalmi hibák, s így várhatóan a cégbíróság is gyorsabban haladhat.
GYŰLÉS ELEKTRONIKUSAN. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényt (röviden: cégtörvény), illetve a gazdasági társaságokról szóló új törvényt (társasági törvény, rövidítve: gt) idén januárban fogadta el az Országgyűlés. Mindkettő rugalmas döntéshozatali mechanizmusokat kínál a társaságok számára, s így érdemben egyszerűsödhet a cégek élete. Így például korlátolt felelősségű társaság (kft.) esetében a taggyűlést, részvénytársaságnál (rt.) pedig a közgyűlést szabad lesz elektronikus hírközlő eszközök segítségével is megtartani (feltéve, hogy ez egyik tulajdonos joggyakorlását sem nehezíti, s a lehetőséget rögzítik a társasági szerződésben). Ez a gyakorlatban videokonferenciát jelenthet majd. A felügyelőbizottságok és az igazgatóságok is tanácskozhatnak majd elektronikusan, ha ezt az ügyrendjükbe beveszik. Elsősorban a nemzetközi cégek örülhetnek ennek: a tulajdonosok különböző országokban élő képviselőinek nem kell majd Magyarországra utazniuk ahhoz, hogy törvényes formában fogadják el, mondjuk, az éves beszámolót. Sőt, zártkörűen működő rt. (zrt.) esetében még olyan társasági szerződés is köthető lesz, amely megengedi, hogy a tagok közgyűlés nélkül döntsenek alapvető fontosságú ügyekben is.
Nyíltan és zártan
Még a társasági törvény korábbi, 2005-ben történt módosításának következménye, hogy az utóbbi időben csökken a szimplán részvénytársaságként (rt.), ugyanakkor szaporodik a zártkörűen (zrt.), illetve a nyilvánosan működő részvénytársaságként (nyrt.) jelölt cégek száma. A változtatást az indokolja, hogy az Európai Unióban egységes közösségi jogi követelmény vonatkozik a nyilvános részvénytársaságok alapítására, a tőkevédelemre, a tőkeemelésre, illetve a tőkeleszállításra. Azokban az országokban, ahol megkülönböztetnek nyilvános (public) és zártkörű (private) társaságokat, az irányelv egyértelműen alkalmazható a nyíltakra. Ehhez alkalmazkodott a cégnévre vonatkozó előírás – az ennek megfelelő változást legkésőbb idén június 30-ig kell kérni a cégbíróságon -, míg a működésre és a szervezetre vonatkozó különbségeket a gt mostani újrakodifikálása szabályozta.
A cégek eddig is sokszor akartak olyan testületet létrehozni, amely nem szerepel a társasági törvényben. Kreáltak is mondjuk egy tanácsadó testületet, de társasági jogi értelemben kérdéses volt, hogy ez létezhet-e. A jövőben viszont minden olyan testület létrehozása szabad lesz, amelyet a törvény nem tilt kifejezetten. Társasági jogi értelemben nem létezett számos vezérigazgató sem, akit pedig így hívtak. A régi törvény szerint ugyanis vezérigazgató csak olyan részvénytársaságnál működhetett, ahol nem volt igazgatóság. Mégis, a rang kellemes csengése miatt sok cég első emberét nevezték vezérnek akkor is, ha volt ott ilyen testület. Júliustól ez sem okoz majd problémát.
Nyilvános rt. esetében nem lesz kötelező a felügyelőbizottság létrehozása, az ellenőrzést elvégezheti az igazgatótanács tagjaiból álló auditbizottság is. Ebben az esetben az igazgatótanács látja el az igazgatóság és a felügyelőbizottság törvényben meghatározott feladatait. Ez az angolszász szabályozásnak felel meg (a felügyelőbizottság a német jogrendben ismert), tehát az angolszász országokból származó befektetőkkel rendelkező, netán angolszász ország tőzsdéjére bevezetett nyílt részvénytársaságok életét könnyíti meg. Az új gt a nyilvános társaságokra vonatkozó uniós irányelv legtöbb elemét tartalmazza, ilyen az elektronikus közgyűlés lehetősége is, amelynek célja a tulajdonosok részvételének megkönnyítése.
CÉGVESZTÉS TERHE MELLETT. A fentieken kívül is sok kedvező változás lesz a cégek szempontjából (lásd összeállításunkat az 56-57. odalon). Egyvalami azonban veszélyes lehet számukra: törlik a cégjegyzékből azt a céget, amely nem igazítja hozzá az új gt-hez társasági szerződését az idén július elseje után tartott első közgyűlésén, de legkésőbb 2007. szeptember elsejéig. „Nincs mérlegelési jog, a törvény értelmében az ilyen társaságokkal szemben a cégbíróság a megszűnés jogkövetkezményét alkalmazza” – hívja fel a figyelmet Barcza Mihály ügyvéd, az Oppenheim és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer vezető ügyvédje. Szerinte a mikrovállalkozások, amelyek nem alkalmaznak fő- vagy részmunkaidős jogi munkatársat, és amelyek még alacsony ügyvédi munkadíjakra is érzékenyek lehetnek, nem feltétlenül tudják naprakészen nyomon követni a legfrissebb társasági jogi áramlatokat, ezért könnyen szem elől téveszthetik az effajta módosítások határidejét. Ha most is így lesz, az a létükbe kerül: ezen átmeneti rendelkezés tényleges hatása ezért ma még beláthatatlan következményeket sejtet.
Új utakon
GYŰLÉS, HATÁROZATHOZATAL. • Kft.-k taggyűlést, zrt.-k és nyrt.-k közgyűlést tarthatnak elektronikus hírközlő eszközök segítségével, gyakorlatilag videokonferencia formájában • Felügyelőbizottságok és igazgatóságok is ülésezhetnek így • Rt.-k esetében is szabad lesz határozatot hozni közgyűlés megtartása nélkül, és ha szabálytalanul megtartott taggyűlésen vagy közgyűlésen valamilyen határozatot hoztak, akkor azt utólag érvényesnek lehet elismerni • Egyes jogköröket, a gyorsabb döntéshozatal és az egyszerűbb adminisztráció érdekében, a társaság ügyvezetésére szabad bízni (például az ügyvezetés felhatalmazható a társasági szerződés módosítására a cégnév, a székhely, a tevékenységi kör, a telephely változása esetén)
VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK. • A vezető tisztségviselői megbízatás munkaviszony keretében már kft.-k esetében sem lesz ellátható; a már megkötött munkaszerződések nem szűnnek meg a törvény hatályba lépésével, azonban új munkaszerződés már nem lesz köthető ilyen megbízatásra • A vezető tisztségviselő határozatlan időre is megválasztható
• A vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozója, valamint élettársa a társasági szerződésben adott felhatalmazás hiányában nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket • A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztével a vezető tisztségviselő nem a társaság, hanem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ügyvezetési feladatait ellátni
• Az ügyvezetés részére az üzleti év végén felmentvény adható, amely segítségével lényegesen szűkül az ügyvezetéssel szemben érvényesíthető kártérítési igény
FELÜGYELŐBIZOTTSÁG. • A nyilvánosan működő rt. esetében kötelező a felügyelőbizottság (fb), kivéve, ha a társaság az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik, vagyis igazgatótanács látja el az igazgatóság és felügyelőbizottság törvényben meghatározott feladatait is • Zártkörűen működő rt.-nél akkor lesz kötelező az fb, ha azt a szavazati jogok legalább 5 százalékával rendelkező alapítók, illetve tagok (részvényesek) kérik, vagy ha azt törvény előírja (a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenység miatt), vagy ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja, és a munkavállalók a részvételi jogukkal élni kívánnak
FORMAVÁLTOZÁSOK. • Megszűnik a közhasznú társasági forma • A közös vállalat mint cégforma ugyancsak eltűnik a jövőben
APPORT. • Szélesebb körben és költségkímélőbb módon van lehetőség a gazdasági társaság alapítása vagy jegyzett tőkéjének megemelése során nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) szolgáltatására; például kft. esetében a cégbejegyzéstől számítva 3 éven belül kell teljesíteni az apportot, míg eddig azonnal kellett
KÖNYVVIZSGÁLÓ. • Szűkebb körben lesz kötelező, vagyis akkor, ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi, továbbá kötelező a könyvvizsgáló választása a részvénytársaságnál, valamint akkor, ha azt külön törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja
TOVÁBBTÁRSULÁS. • Megszűnik az az általános tilalom, amely szerint egyszemélyes gazdasági társaság nem alapíthat egyszemélyes gazdasági társaságot, és nem válhat ilyenben taggá
ÁTALAKULÁS. • Az új szabályozás nem várja el, hogy minden körülmények között két taggyűlést (közgyűlést) tartson a társaság: a társasági szerződésben elő lehet írni, hogy – szükség szerint – csak egy vagy kettőnél több ülést tartson a legfőbb szerv az átalakulással kapcsolatos döntések meghozatala érdekében
ÚJ RÉSZVÉNYFAJTA. • Lehetőség lesz úgynevezett kvótarészvény kibocsátására, amely a társaságban való részesedés mértékét fejezi ki a névérték helyett
Uniós nyomás
Fokozott tulajdonosi részvétel, a kisrészvényesek joggyakorlásának megkönnyítése – e célok lebegtek az Európai Bizottság előtt a nyilvános társaságokkal kapcsolatos uniós irányelvtervezet elkészítésekor. Ennek lényeges elemei jórészt már beépültek a hazai társasági jogba, vagy azt az új társasági törvény (gt) szabályozza. Kivétel az irányelv talán leglényegesebb pontja, amely szerint a közgyűlési részvétel szándéka nem korlátozhatja a tőzsdei kereskedést. Jelenleg az uniós országok többsége kereskedési korlátot állít fel a részvénykönyv lezárása és a közgyűlés befejezése közötti időben. Így a részvénykönyv lezárása után nem adhatja el papírjait a közgyűlésen részt venni szándékozó tulajdonos, s ez adott esetben pénzügyi kockázatot is jelenthet, ami nem teszi vonzóvá a közgyűlési részvételt. A bevezetendő szabályozás szerint előfordulhat majd, hogy a szavazók egy része a közgyűlés pillanatában már nem tulajdonos, ennél viszont a jogalkotók számára lényegesebb szempont volt, hogy ne menjen el a részvényesek kedve a szavazástól. Nálunk jelenleg – és az új gt szerint is – van lehetőség a kereskedés blokkolására maximum 7 napon keresztül: ennyi idő telhet el a részvénykönyv lezárása és a közgyűlés között. „A magyar törvényben csak egy lehetőség a blokkolás megtiltása, amely a most formálódó irányelvben az egyedüli üdvözítő megoldásként szerepel” – hívja fel a figyelmet Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára.
A tagállamok jellemzően irányelvtervezeteket hajtanak végre, s ezek menet közben fokozatosan beépülnek az országok jogrendjébe. A végleges változatát várhatóan egy éven belül elnyerő direktíva tehát előreláthatóan nem ad majd sok feladatot a hazai jogalkotóknak. Van azonban két, a részvényesi joggyakorlást korlátozó terület is, amellyel akad még teendő. Létezik egy uniós ajánlás, amely előírja, hogy a tőzsdei társaságoknál a menedzsment és a felügyelőbizottság tagjainak javadalmazását személyenként és jogcímenként nyilvánosságra kell hozni. Jelenleg nálunk nincs ennek megfelelő előírás, holott nyáron számot kell majd adniuk a tagállamoknak arról, miképpen tervezik az ajánlás betartását. A jogalkotók másik lemaradása a szabad tőkemozgás elvével ellentétes aranyrészvény szabályozásával kapcsolatos. Nem tartható fenn ugyanis olyan jogintézmény, amely a gazdasági társaságok stratégiai döntéseibe az államnak beleszólási lehetőséget ad. Ettől csak két feltétel együttes fennállásakor lehet eltérni: a magánosítást követően csak akkor jogszerű az állami elsőbbségi részvény, ha arra a közrend, közbiztonság, közellátás védelmében feltétlenül szükség van, és a közgyűlés döntését követő vétójog gyakorlására csak törvényben meghatározott veszélyhelyzet elhárítása érdekében kerülhet sor. Magyarország még a csatlakozás előtt vállalta, hogy a privatizációs törvényben az aranyrészvényre vonatkozó passzusokat harmonizálja az uniós joggal, ám ez még mindig várat magára.
KOVÁCS ÁGNES LILLA
