Minden jel szerint a budapesti részvénypiacról keletebbre vándorolnak a befektetők. A tavalyi harmadik negyedéves számok megjelenése óta a BUX mindössze 10 százalékkal tudott feljebb kapaszkodni, ami nem lenne rossz teljesítmény, ha nem előzte volna meg októberben egy méretes esés. A BUX történelmi csúcsának számító 23 ezer 846 pont immár elérhetetlen magasságnak tűnik, miközben a régió tőzsdéi a mai napig menetelnek felfelé. Magyarország helyett most Oroszországon a sor: Moszkvában napról napra új történelmi csúcsot dönt a helyi tőzsdebarométer, az RTS.
Egis-üzem. A gyógyszer-gyár azon kevés cég közé tartozik, amelyek képesek voltak nagyot dobni.
TÖBBET ÉS TÖBBET. A magyar tőzsde utóbbi hónapokban tapasztalható alulteljesítését könnyű lenne egy sommás kijelentéssel a kiugró vállalati eredmények hiányának betudni. Az e hét kedden zárult gyorsjelentési szezon azonban összességében aligha hagyhat negatív emléket a befektetőkben. Az OTP és a Mol megszokott párosa mellett a gyógyszergyártók is remek gazdálkodási eredményeket publikáltak. Igaz viszont, hogy kiugró – az elemzőket is igazán meglepő – működési adatokról csak az Egis tudott beszámolni. Miközben több vállalat túlszárnyalta a magas eredményvárakozásokat is, igazi csalódást egy hazai „óriáscég” sem okozott (csupán a Matáv adatai maradtak el némileg a várttól). A természeténél fogva túlfűtött hangulatú tőkepiacokon azonban a kiegyensúlyozott, jó teljesítmény kevés a sikerhez, mindig többet és többet kell nyújtani. Ezért úgy tűnik, hogy a budapesti tőzsde 2006-ban nehezen tarthatja meg a „régió sztárja” címet. Ebben nem segíti a választások közeledtével egyre bizonytalanabbá váló, s így a külföldi befektetőket óvatosságra késztető hazai makrogazdasági környezet sem.
VÁLASZTÁS ELŐTT. „Van még fantázia a hazai részvénypiacban” – vet ellent a fenti gondolatmenetnek Zsiday Viktor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Rt. részvénystratégája. A szakértő három okot jelöl meg, amelyek ismeretében további árfolyam-emelkedéssel lehet számolni, legalábbis az első félévben (lásd külön). Ugyanakkor a második félév már közel sem ennyire egyértelmű: sok múlhat az új kormány első intézkedésein, s a globális trendek esetleges megváltozása is változtathat a hazai tőzsdei cégek megítélésén.
A trendszerű árfolyammozgások meghatározói ugyanakkor továbbra is a nagy összegeket megmozgató alapok maradnak. A piac 2006-os teljesítményét így az elemzők szerint – a 2005-ben megszokott módon – a portfólió tőke áramlásának nagysága és iránya szabja majd meg. Ezért amennyiben lankadni kezd a befektetők étvágya a fejlődő piacok iránt, az rögtön megmutatkozik az ide allokált pénzek nagyságában. Márpedig ennek csökkenését már várják egy ideje a közgazdászok. Jó hír viszont, hogy ténylegesen erre utaló jeleket sem a régióban, sem más fejlődő piacokon nem tapasztaltak.
Miként fogja értékelni a piac a kiugró növekedési sztoriktól mentes, de eredményesen működő vezető társaságok részvényeit? Ezt a nemzetközi környezeten kívül az dönti majd el, hogy a „magasra tett lécet” negyedévről negyedévre könnyedén át tudják-e ugrani a meghatározó társaságok.
A négy blue chip társaság beszámolóit megvizsgálva kitűnik, hogy a Magyar Telekom eredménye 8 százalékkal elmaradt az elemzők által várttól, így árbevételének reméltnél nagyobb növekedése aligha nyugtatja meg a befektetőket. A szerényebb nyereség következtében kérdésessé vált, hogy a cég tudja-e növelni a tavaly fizetett 70 forintos osztalék mértékét ebben az évben. Ez azért kulcskérdés a telefonpapír esetében, mert különösebb sztori nélkül már csupán ez mozgatja a befektetők fantáziáját. A Mol a cégtől elvárt jó teljesítményt hozta, igaz csupán a kutatás-termelési üzletág profitja növekedett, a finomítási és a vegyipari nyereség viszont csökkent, sőt a gázüzletág (leszámítva a szállítást) ismét veszteségbe fordult.
Jöhet még emelkedés?
A kedvezőtlen trendek ellenére
Zsiday Viktor részvénystratéga három okot is lát arra, hogy az első félévben tovább emelkedjen a BUX:
1. A globális befektetői étvágy várhatóan fenn-marad, az eddigi lendületben egyelőre nem látszik törés.
2. Az elmúlt időszakban a pesti indexnél mutatkozó „oldalazó mozgás” lemaradóvá tette részvénypiacunkat a régióbeli tőzsdékhez képest, így relatíve alulértékeltté váltak a hazai társaságok papírjai.
3. A választások előtti bizonytalanság idején a már itt lévő befektetők nem tervezik a piacról való kiszállást.
Sziporkázott az Egis: az elmúlt negyedévben – ami a társaság pénzügyi évében az elsőnek számít – rekord nagyságú, közel 5 milliárdos adózott eredményről számolt be, majd’ harmadával nagyobbról, mint amekkorát az elemzők vártak. E gyógyszergyár esetében is – hasonlóan a Richterhez – az év végi készletfelhalmozás, és az átalakuló orosz gyógyszerár-támogatási rendszer, valamint a kedvező dollárárfolyam segítette az eredményes gazdálkodást.
ÚJ ALAPOKON. A kisebb cégek közül azokat díjazták leginkább a befektetők, amelyek képesek voltak a megújulásra. Ide sorolható a nemrégiben még kiskereskedelmi cégként számon tartott Fotex, amely az elmúlt évben sikeresen alakult át ingatlanhasznosító társasággá. Piaci szakértők szerint ingatlaneszközeinek részvényenkénti értéke elvben meghaladhatja az 1000 forintot, ami igazán jó alapot adott az elmúlt időszak árfolyam-emelkedéséhez. A Fotex eredménytermelő képessége – nem számítva az Ofotért eladásához hasonló akciók egyszeri bevételeit – a részvényenkénti 40-50 forintnál kimerülni látszik. A másik „apró kedvenc” az erőteljes reorganizáción áteső Pannonplast. Itt az első, kézzelfogható siker a pozitív – igaz mindössze 21 millió forintos – negyedik negyedévi nettó eredmény. Rontja a képet, hogy a fő üzletágnak számító fogyasztói csomagolások értékesítésében még nem történt áttörés. A gépipari társaságok közül a Linamar volt képes kimagaslót produkálni, de a Rába is a kilábalás jeleit mutatja, annak ellenére, hogy az üzemi nullszaldó elérése későbbre tolódott.
A technológiai cégek közül a Synergon megháromszorozódó eredménye mozgathatja meg a befektetők fantáziáját. Bár az előző évinél 3 százalékkal alacsonyabb, 19,6 milliárdos árbevételt realizált 2005-ben a cég, az év utolsó három hónapjában elért kiemelkedő teljesítménynek köszönhetően az eredetileg kitűzött nyereséget tartani tudta: adózott eredménye 502 millió forint. Az idén minimum egy romániai vagy szlovákiai cégfelvásárlást terveznek, Czakó Ferenc elnök ismertetése szerint 40-100 fős, legalább második vonalbéli, 4 és 20 millió dollár éves árbevételű cégek kerültek fel a célpontok listájára. Elhangzott, hogy most tavasszal legfelső szinten is különválik a csoportszintű és tagvállalati vezetés: Száray Lóránt regionális vezérigazgató lesz, a magyarországi Synergon élére áprilisban várható új vezérigazgató kinevezése.
