Folytatódtak a korábbi tendenciák, de néhány fontos ponton – elsősorban a bankszektorban – áttörésre, bizonyos lélektani határok meghaladására került sor az év első negyedében, mutat rá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) friss szektorjelentése.
Szokatlanul erős évkezdet
A hazai bankok mérlegfőösszege egy negyedév alatt 6,22 százalékkal növekedett (17 565 milliárd forintról 18 659 milliárd forintra), tizenkét hónap alatt pedig több mint háromezer milliárd forint volt a növekmény. Ez 21,5 százalékos éves gyarapodásnak felel meg, szemben az egy évvel korábbi – akkor is roppant látványosnak ítélt – 16,8 százalékos (2212 milliárd forintos) növekedéssel.
A növekedés, a szezonalitást is figyelembe véve, rendkívül gyorsnak értékelhető – mutat rá a felügyelet tanulmánya, miután az első negyedévben általában alacsonyabb növekedési ütemek a jellemzőek.
2005. első negyedévében kerek három százalékkal, 2004. első három hónapjában pedig 2,2 százalékkal nőtt a bankok mérlegfőösszege, miközben az ezekre az évekre jellemző éves növekedési ütemek 17,8 és 11,5 százalék voltak. Ebből adódóan a trendek és a szezonalitás változatlansága esetén a bankszektor növekedési ütemének további gyorsulása vetíthető előre.
Jót tett a gyenge forint
A rendkívül magas növekedési ütemben szerepet játszott a hazai valuta árfolyamának alakulása is. A forint az euróhoz képest az időszak végére 4-5 százalékot romlott, valamivel kisebb volt a romlás mértéke a svájci frankhoz képest. Mivel a devizában nominált eszközök március végén a teljes banki eszközállomány negyven százalékát tették ki, a forint árfolyam változása 1,5 – 2 százalékkal növelhette a bankok mérlegfőösszegét, és javította a bankok eredményét is. Ez viszont azt jelenti, hogy a forint stabilizációja kis mértékben lassíthatja a bankok növekedését a jövőben.
Folyik a devizásodás
Forint és devizahitelek alakulása (Forrás: PSZÁF)
Az elmúlt negyedévben folytatódott a bankok „devizásodása”, amely az eszközoldalon különösen gyorsan megy végbe. Március végén már a teljes forrásállomány 33, a teljes eszközállománynak pedig 40,5 százaléka volt devizában nominálva. Ez minőségi szempontból más, új állapot ahhoz képest, amikor a mérlegtételek zöme forintban jelent meg.
Ennek a folyamatnak – csakúgy, mint általában a bankok növekedésének és a pénzügyi közvetítés mélyülésének – a hitelezés volt a motorja az első negyedévben is. Az összes hitel 5,3 százalékkal nőtt az első három hónapban, ebből a háztartások hitelei 6 százalékkal, a vállalkozások hitelei 3,2 százalékkal bővültek. Az éves hiteldinamika még jobban mutatja a rendkívül gyors hitelexpanziót: 2005 első negyedévéhez képest ugyanis 21,4 százalékkal nőttek a banki hitelek tizenkét hónap alatt, ezen belül is a háztartási hitelek 33,2 százalékkal, a vállalkozások hitelei „csak” 13,8 százalékkal.
A lakossági hiteleken belül egyre intenzívebbé vált az átcsoportosítás a forint- és devizahitelek között, az utóbbiak javára. A devizában nominált hitelek első negyedévi gyorsabb növekedését részben magyarázza a forintnak erre az időre jellemző árfolyamváltozása, de a forinthitelek volumene mind a lakossági, mind a vállalati körben kismértékben csökkent ebben az időszakban. Ez a teljes hitelállomány jelentős növekedése mellett csak úgy volt lehetséges, hogy forinthiteleket váltottak át most már nagyobb mértékben devizahitelekre. Mindezt annak ellenére tették így a banki adósok, hogy a lakossági hiteleken belül a hazai valuta meglehetősen volatilis volt a tárgyidőszakban, illetve számos szakmai és nem szakmai szervezet fejezte ki aggodalmát a devizahitelek magas aránya és az ebből fakadó magas kockázatok miatt.
Ez folyamat – a felügyelet prognózisa szerint – a jövőben is folytatódni fog, mert nehezen képzelhető el olyan állapot, hogy a forintkamatok alacsonyabb legyenek, mint a vezető devizakamatok. A forinthitelek konverziója devizahitelekké tovább gyorsítja a bankmérlegek „devizásodását”. Mivel a betéti oldalon lassabban megy végbe ez a folyamat, a teljes devizapozíció kiegyensúlyozására a jövőben is nagyvolumenű határidős és swap műveletekre lesz szükség.
Tarolnak az áruhitelek
A „devizásodás” mellett más szerkezeti átalakulás is jellemző a lakossági hitelekre: az áruvásárlási kölcsönök (ideértve a gépjármű finanszírozást is) 10,5 százalékos negyedéves és 66 százalékos éves növekedése minden képzeletet felülmúl. Nem sokkal marad el ettől az egyéb lakossági hitelek: személyi, folyószámla és bankkártya hitel tízszázalékos első negyedévi és 43 százalékos éves növekedése.
Mindezek az adatok arra utalnak, hogy idén a lakossági hitelek expanziója határozottan folytatódott, sőt a szezonalitásra is tekintettel, magasabb fokozatba váltott a hitelezés. Egyetlen abszolút szám ennek igazolására: 2005. márciusában az áruvásárlási kölcsönök állományának abszolút nagysága 627 milliárd forint volt, egy évvel később már 1041 milliárd forint.
A bankszektor fõbb adatai (Forrás: PSZÁF)
A bankok nemcsak a gyors ütemű hitelexpanziót tartották fent, hanem magas jövedelmezőségüket is, annak ellenére, hogy a kamatmarzs valamelyest tovább csökkent: az átlagos mérlegfőösszegre vetítve a 2005. első negyedévi 3,91-ről mostanra 3,84-re. A szektor eszközjövedelmezősége (ROA) egy év alatt ennek megfelelően 2,81-ről 2,24-re mérséklődött, a tőkejövedelmezőségi mutató (ROE) pedig 31,89-ről 26,61-re, ami nemzetközi viszonylatban még mindig igen kiemelkedőnek számít.
