Kóka szerint az OECD bízik a magyar gazdasági fejlődésben

„Ezt az utóbbi hat évben sikerült aláásnunk” – mondta a helyszínen tartózkodó Kóka János gazdasági miniszter telefonon az MTI-nek. Az OECD tavaszi gazdasági prognózisával kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy erős gazdasági növekedést jelez, de felhívja a figyelmet a költségvetési problémákra.

A jelentés szerint Magyarország csak akkor kerülheti el a „durva földet érést” és a pénzügyi turbulenciát, ha az új kormány reális költségvetési célokat tűz ki, és azokat azonnal és következetesen végrehajtja. A szakértők szerint a fő kockázat az, hogy a költségvetési politika mindinkább hitelét veszti. Sok függ attól, hogyan értékeli a piac az új kormány költségvetési pozícióját.

Kóka János elmondta, hogy a küldöttek a közgyűlésen a Magyarországéhoz hasonló problémákról számoltak be. Az országok a strukturális reformok szükségességéről, a növekedés, a versenyképesség és a jóléti társadalom konfliktusairól, a globalizáció és a fenntartható fejlődés kérdéseiről folytattak eszmecserét.

Az gazdaságok többsége gyorsuló növekedés mellett magas államháztartási és folyó fizetésimérleg-hiányokkal, magas energiaárakkal és magas kamatokkal küzd. A miniszter kiemelte: három év alatt az olaj ára 20 dollárról 70 dollára nőtt, és egy ilyen mértékű emelkedésnek már komoly növekedést gátló, inflatorikus hatása lehet.

Kóka János elmondta: az államok a jóléti struktúra kiépítése és fenntartása érdekében általában túlköltekeztek. Az OECD-országok átlagosan az egymást követő negyedik évben lépték túl a GDP-arányos 3 százalékos államháztartási hiányt.

„Ez nem ad nekünk felmentést, hiszen Magyarország is ebben a helyzetben van, de mi nem különcként próbálunk meg deficitet csökkenteni és strukturális reformokat véghezvinni, hanem mintát kellene adnunk ezeknek az országoknak” – fogalmazott a gazdasági tárca vezetője.

A miniszter beszámolt arról is, hogy párizsi tartózkodása alatt az amerikai energiaügyi minisztérium kezdeményezésére energetikai, energiabiztonsági megbeszélést tartottak öt európai ország, Magyarország, Lengyelország, Finnország, Portugália és Szlovákia, valamint az Egyesült Államok részvételével. A megbeszélésen egyebek mellett az alternatív energiaszállítási útvonalak kiépítéséről volt szó.