Talán még Gombóc Artúrnak, a Pom-Pom mesék hősének sem lenne könnyű annyiféle csokoládéfajtát felsorolnia, amennyi tojástípus megtalálható a Farm Tojás Kft. kínálatában. Van standard tojás négyféle kiszerelésben, a hatos dobozostól, a 30 darabos nagytálcásig; nagyáruházaknak sajátmárkás tojás; extra sárga tojás; mélyalmos tojás; E-vitaminos és szelénes tojás; Omega-3 tojás; szalmonella ellen kezelt és biotojás.
Az extra sárga és az E-vitaminos tojást tojó tyúkok speciális takarmányon tengetik az életüket, a mélyalmosok termelésére szakosodott pipik pedig többé-kevésbé szabad életet élhetnek, hiszen nem zsúfolt ketrecekben vannak, hanem szabadon kapirgálhatnak az istállóban, sőt illatos szalmával bélelt fészkekbe tojnak. A mélyalmos tojások egyébként beltartalmi értékükben nem különböznek a hagyományosoktól; előbbiekkel főként az állatbarát fogyasztókat célozzák meg, 2012-től pedig amúgy is be lesz tiltva az Európai Unió területén a ketreces tartás. A legjobb életük mégis a biotojást előállító tyúkoknak van, hiszen semmilyen szintetikus anyaggal nem találkoznak, és még a közeli legelőre is szabadon kijárhatnak.
PECSENYÉS HŐSKOR. „A tojásképződésből doktoráltam” – jelzi Kertész Tamás, a Farm Tojás Kft. tulajdonosa, hogy nem véletlenül csöppent a tojásbizniszbe. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen az utolsó két tanévben már a baromfitenyésztésre szakosodott, majd a diploma megszerzése után, 1986-ban a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátnál állt munkába. Ott kezdetben a tojóhibridek tenyésztésével foglalkozott, később pedig egészen a külkereskedelmi osztályvezetőségig jutott. Másodállásban a nyolcvanas évek végétől – édesapjával közösen – magánvállalkozásba fogott. „Pecsenyecsirke-hizlalásba kezdtünk 5-10 ezer darabos állatlétszámmal” – emlékszik vissza a hőskorra. Néhány év elteltével azonban már kifejezetten a tojóhibridekre, így a tojástermelésre specializálódtak, és 1994-re már akkora forgalmat bonyolított le a családi vállalkozás, hogy Kertész Tamás otthagyta bábolnai főállását, s végleg a magángazdálkodás mellett tette le a voksát. A tojásüzlet az évek során olyannyira felfutott, hogy 1998-ban megalapította a Farm Tojás Kft.-t, majd négy évvel később megvásárolta az Egg-Land Kft.-t, 2004-ben pedig a Biolla Kft.-t. Az így létrejött Farm Tojás-csoporton belül a Biolla reszortja az ökológiai gazdálkodás, azaz a biotojások előállítása, az Egg-Land a ketreces standard tojások gyártója, a Farm pedig főként a mélyalmos, illetve az egyéb speciális tojások készítésével foglalkozik. A cégcsoportnak jelenleg mintegy 240 ezer tojótyúkja van, s ezenfelül kistermelőkkel is kapcsolatban állnak. Kihelyezik hozzájuk az állatállományt, sőt még takarmányt is biztosítanak számukra, majd a termékeket visszavásárolják tőlük.
KERTÉSZ TAMÁS
43 éves, Győrben született. Érettségi után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanult agrármérnöknek. Első munkahelye a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát volt, de közben már 1987-ben édesapjával közösen kisvállalkozást hozott létre, ahol kezdetben pecsenyecsirkéket hizlaltak, később azonban a tojástermelésre specializálódtak.
•1994-től már csak a saját vállalkozásban dolgozott, amelyből 1998-ban létrejött a Farm Tojás Kft. 2002-ben megvásárolta az Egg-Land Kft.-t, 2004-ben pedig a Biolla Kft.-t.
• Hobbija a sportolás: rendszeresen úszik és fut.
Az EU-csatlakozáskor még úgy érezték a Farm Tojásnál, hogy nincsenek kellően felkészülve a versenyre, az azóta eltelt két évet azonban összességében inkább kedvezőnek ítéli Kertész Tamás. A külföldi – főként lengyel és szlovák – konkurensek ugyan szinte egyből megjelentek a piacon, ám gyorsan kiderült, hogy az általuk kért alacsonyabb ár gyengébb minőséggel is jár. A háziasszonyokat azonban nem lehet becsapni, és mostanra az a tendencia látszik érvényesülni, hogy a vevők szívesebben vásárolnak minőségi magyar termékeket.
A Farm Tojás-csoport két éve már Nyugat-Európában is jelen van, elsősorban Ausztriába, Németországa és Hollandiába exportálják a speciális tojásokat. „Vannak azonban olyan országok, ahol szinte lehetetlen megjelennünk” – utal Kertész Tamás arra, hogy például az angolok csak belföldi tojást hajlandók fogyasztani. Ebből a szempontból az osztrák és a német piacon is csak annyival jobb a helyzet, hogy ha közvetlenül nem is, az ottani termelőcégek beszállítóiként megjelenhetnek. Pedig lehetne erősebb a bizalom a magyar termékek iránt, hiszen a hazai állategészségügyi rendszer sok tekintetben fejlettebb, mint tőlünk nyugatra. Jól látszik ez annak kapcsán, hogy a madárinfluenza-pánik idején a nagyobb botrányok – némely nyugat-európai országgal ellentétben – elkerülték Magyarországot. (Az értékesítés visszaesése pedig a tojáspiacot kerülte el, az emberek – úgy tűnik – tojást madárinfluenzás időben is bátran fogyasztanak.) Kertész Tamás szerint az unió régi tagjai inkább a termelési technológiában tartanak előbbre nálunk, így hiába olcsóbb a magyar munkaerő, a teljesen iparszerű termelés okán a miénkkel versenyképes áron tudják kínálni a tojásaikat.
A Farm Tojás tulajdonosa már a kisvállalkozói időkben is azt tűzte ki célként, hogy több lábon kell állnia az értékesítésnek. A termékeik 60 százalékát ma közvetlenül az élelmiszerláncoknak szállítják, a fennmaradó részt pedig nagy- és kiskereskedőknek. „A hipermarketek nagyon kemény üzleti partnerek, de nélkülük nem tudunk fejlődni, hiszen a lakosság egyre inkább náluk vásárol” – vázolja a tulajdonos. Muszáj tehát megtalálni velük is a közös hangot, annál is inkább, mert ha nekik nem sikerül megállapodniuk, akkor egyből lecsap a lehetőségre valamelyik másik versenytárs.
Magyarországon jelenleg nyolc-tíz komolyabb cég tevékenykedik a tojás-szektorban. A Farm Tojásnál az utóbbi időszakban több százmillió forintot fektettek a csomagolókapacitás fejlesztésébe, ami azért fontos, mert az akciózó hipermarketek olykor egyik hétről a másikra nyolcszoros mennyiséget igényelnek. „Az ilyen megugró kereslet kielégítésében már csak két-három cég tudja felvenni velünk a versenyt az országban” – állítja a tulajdonos.
TÖBB LÁBON. Bár a magyar piacon még mindig nagyon fontos az ár, a cég speciális termékei iránti növekvő keresletből arra lehet következtetni, hogy egyre nagyobb az igény a minőségi termékek iránt. Sebestyén Tibor, a nagykereskedelemmel foglalkozó S és Sz Kft. vezetője is a széles kínálatot emelte ki a Farm Tojás Kft. legfőbb erényeként. „Korábban más cégekkel is próbálkoztunk, de most már nem is kísérletezünk egyéb beszerzési forrással” – teszi hozzá a nagykereskedés vezetője. A divathullámokat is figyelik a cégnél, hiszen például a mostanában felkapott Omega-3 zsírsavakat húszszoros mértékben tartalmazó tojás fogyasztásával – a sztereotípiákkal ellentétben – csökkenthető a koleszterinszint. (Az „omega tyúkok” egyébként nem halat, hanem olajos magvakat csipegetnek, amelyekben szintén megtalálhatók ezek a zsírsavak.) Mindez annyira megtetszett Schobert Norbertnek, hogy március elsejétől az Omega-3 tojás bekerült a Norbi Update rendszerbe. Kertész Tamás első információi szerint az eltelt két hónapban szépen felfutott a „norbis tojások” értékesítése.
