Navracsics Tibor egy prágai lapnak azt mondta, Magyarország számára a megszorításokon alapuló gazdaságpolitika zsákutca, mert az ország lakosságának a fele el van szegényedve, és nincs már szabadon felhasználható pénzforrása.
A Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilapban a miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a jelenlegi helyzetből kivezető út a nemzetközi gazdasági válság alakulásától és a német gazdaság növekedésétől függ.
“Megpróbálunk több pénzt adni a kisebb és közepes nagyságú cégeknek, a növekedés élénkítéséhez azonban több motorra van szükségünk. A válságadó szükséges, de nem kellemes megoldás volt” – mondta.
“A megszorítások politikájának Magyarországon nincs értelme, mert a lakosság körében már nincs felesleges pénz. A mi gazdasági válságunk mélyebb, mint a Cseh Köztársaságban” – mutatott rá Navracsics Tibor.
A politikus szerint a kormány célja “egy erős, kicsi és hatékony állam” létrehozása. “Magyarországon az utóbbi években állandóan gyengítették az államot. Sok mindent privatizáltak, még a közszolgáltatásokat is, ami hiba volt” – magyarázta.
Arra a kérdésre válaszolva, jelent-e veszélyt a magyar demokráciára a Jobbik, a miniszterelnök-helyettes azt mondta: “A Jobbik ellenzéki parlamenti párt. Gyakran szavaz a szocialistákkal. Nem veszélyesebbek, mint a kommunisták a Cseh Köztársaságban.”
A határon túli magyar kisebbségeket érintő kérdésre válaszolva Navracsics azt mondta: nem őt, hanem Szlovákiát kell megkérdezni, mi a baja a kettős állampolgársággal, amikor azt rajta kívül senki sem ellenzi. “Ez a hazai szlovákiai politikai harcok kérdése” – vélekedett Navracsics.
A politikus nem lát kivetnivalót abban, hogy az új magyar alkotmány a Himnusz első mondatával kezdődik. Visszautasította, hogy nacionalizmus lett volna, hogy az új kormány először a határon túli magyarok honosításával foglalkozott, és csak azután a gazdasággal.
“Ez nem nacionalizmus. Ez nem volt más ország ellen irányuló provokáció” – szögezte le Navracsics, aki egy másik helyen rámutatott: a történelemből ismert, hogy 1920-ban a magyar kisebbségeket senki sem kérdezte meg, akarnak-e Romániában vagy Csehszlovákiában élni.
“A magyar nemzet nagy része a határokon túl rekedt, és ez politikai probléma. A párizsi szerződések után a kisebbségek nem rendelkeztek az összes emberi joggal. Most nagyon jók a kapcsolataink” – mondta a miniszterelnök-helyettes a tekintélyes cseh lapban megjelent interjúban.
