Gazdaság

Román−magyar közélet

Elsősorban azért fontosak a román−magyar ügyek, mert európai helyzetünk függ tőlük. S csak másodsorban azért, ami sokunk személyes ügye is. E történeti és személyes ügynek Erdély a neve.

Megrendítő versében a szót Áprily tartotta „titokzatosnak”. Másként titokzatos magyarul, s másként románul. S hogy mit is jelent ez a másként, arról sok minden kiderül Szi-lágyi N. Sándor könyvéből. A bizalmas példányszámban és terjesztésben kolozsvári kiadónál megjelent, jó nyolcszáz oldalas könyv emiatt is a talán legfontosabb, amit az utóbbi években a kirívóan fontos romániai magyar és román−magyar dolgokról írtak.


Román−magyar közélet 1

A szerző a Babes-Bolyai Egyetem nyelvészprofesszora. Korábban a Kriterion Könyvkiadónál dolgozott, ahol Szabó T. Attila nyelvtörténeti szótárát szerkesztette. Másfél évtizede az RMDSZ vezetőségének volt tagja. Nem botcsinálta politikusként. Kezdettől szenvedélyesen foglalkoztatták nyelvpolitikai kérdések, s ami velük jár: többség és kisebbség viszonya, konfliktusok elemzése és kezelése. E politikai szerepvállalás után maradt tanár és magányos közíró; 1988 és 2002 között kelt írásait ekként gyűjtötte kötetbe. Kíséri legtöbbet a sajtó alá rendezéskor, 2003-ban kelt reflexió és kommentár.

Szilágyi N. Sándor nem rájátszik indulatokra, hanem elemzi azokat. Dolgozatai így szűkebb tárgyukon túl is alapvetőek, éspedig minden rendű s rangú konfliktus-kutatás számára. Olyan kutatómunkához tehát, amelynek közép-európai elindítása és elmélyítése nélkülözhetetlen volna.

Magáról a román−magyar ügyről mint európai helyzetünk egyik meghatározójáról pedig ezt mondja egy Budapesten, épp másfél évtizede elhangzott, Nacionalizmus és terápia című előadásában: „A román és magyar társadalom (…) annyira eltérő hagyományokban gyökerezik, hogy e két népnek még a nacionalizmusa sem egyforma”.

Szilágyi N. Sándor: Mi egy más • Közéleti írások • Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik