Az MSZP elnöke azt mondta: az alaptörvény véglegesnek tekinthető tervezete a Fidesz gazdaság- és társadalompolitikáját, hatalomfelfogását tükrözi, az egykulcsos adórendszer és az állami nyugdíjrendszer rögzítésével pedig jelentősen korlátozza a következő kormányok mozgásterét.
Mesterházy Attila ide sorolta azt is, hogy a Költségvetési Tanács megvétózhatja a büdzsét, majd a köztársasági elnök elfogadott költségvetés hiányában a parlament feloszlatását kezdeményezheti. Szerinte az MSZP helyesen járt el, amikor kivonult az alkotmányozásból.
Ezt támasztja alá, hogy a kormánypártok a parlamenti vitában résztvevő Jobbik és a saját alkotmányjavaslatot benyújtó Szili Katalin módosító indítványait is kivétel nélkül leszavazták, azaz egyáltalán nem voltak hajlandók változtatni elképzeléseiken – tette hozzá.
Az új alaptörvényt Európában példátlan gyorsasággal fogadják el a kormánypártok, amit súlyosbít, hogy annak tervezetét bevallottan néhány ember írta és az nem szolgál mást, mint Orbán Viktor politikai rendszerváltását szolgálja.
Az Alkotmányozás a XXI. században című rendezvényen Vastagh Pál, az Általános Vállalkozási Főiskola rektora azt mondta: az EU-ban – a lisszaboni szerződéssel és az unió alapjogi chartájával – olyan alkotmányos elvek alakultak ki, amelyeket minden tagállamnak érvényesítenie kell.
A Horn-kormány igazságügyi minisztere szerint azonban az új alaptörvény előkészítésekor és vitájában ezek a szempontok érdemben nem jelentek meg. A Fidesz-KDNP alkotmánytervezete látszólag támaszkodik az alapjogi chartára, nem szerepel benne a személyes adatok védelmének több garanciája, a tömegtájékoztatás sokszínűségének biztosítása és számos más munkavállalói joggal együtt az indoklás nélküli elbocsátás tilalma sem.
Volker Norbisrath, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének belpolitikai és jogi osztályvezetője kifejtette: az alkotmány elfogadásába minden politikai erőt be kell vonni, és arról a lehető legszélesebb körben kell vitát folytatni, ahogy az Németországban 1949-ben történt.
Mint mondta, úgy tűnik, hogy a magyar kormánytöbbség erre nem nyitott. Szólt arról is, hogy a német alkotmány olyan örök alapjogi garanciákat tartalmaz, amelyeket egy esetleges új alaptörvényben sem lehetne megváltoztatni.
