A kitelepítés és az elöregedés okán pusztuló táj ez, ahol még látni a XVIII. századtól az elűzetésig virágzó, szép ungarndeutsches élet formáit, a fatornácos, parasztpolgári épületeket, a rend emléknyomait. Ma, mint ahogy szerte az országban, városi és külföldi, német és holland bebírók, extraneusok lehelnek újra életet itt-ott e falvakba, megmentve valami nagyon értékeset az elmúlástól.
Egy ilyes zsákvölgyben található az Eurobor, melyet az olasz tulajdonosok, így maga a nagy toszkán boristen, Antinori úr azért szerzett be, hogy egetverő toszkán vörösei mellé legyenek illatos-ropogós, jó savú, könnyű fehérborai is. Ilyenek a melegesebb toszkán tájakon nem igazán nőnek, mert a hőség jó a kékszőlőnek, de könnyen elillannak tőle az illatok és savak. Ám az imígyen csonka, nívós termékpiramisnak nem volt csúcsa. Ezt a csúcsot tudatos policyval és nagy tehetséggel 2003-tól hozta létre a borászat. A kiváló évjárat gyümölcsét a vulkanikus erekkel átszőtt Tűzkő-domb nevű dűlőről szüretelték; a bor nem kapott újhordós érlelést, így a szép gyümölcsök, a 60 százaléknyi merlot lágysága és a cabernet franc visszafogott szépsége magában jelenik meg. Az alig szűrt borban pár százaléknyi kékfrankos is élénkíti a savakat és színezi a gyümölcsös karaktert. A Tűzkő Domb csak jobb években készül, így sajnos a 2005-ös csak 2007-ben kerül a borpultra.
Nagyon telt és meleg bor ez, 13,5 százalékos alkohollal. Lágy, déli, kedves bor, gyönyörű, rubinból feketébe hajló színnel, gyümölcsös, a csipkebogyó lekvárt idéző ízzel-textúrával. A bor, mely minden borversenyről hoz valami díjat, csak nobilis étkekhez ajánlható: bélszínhez, vadakhoz, magyaros étkekhez, olyasmi sajtokhoz, mint a Gruyère, Queso Manchego, vagy ementáli.
Völgységi Tűzkő Domb cuvée 2003, Eurobor • 13,5% alkohol • Rubinból feketébe hajló szín • Bélszínhez, vadakhoz, magyaros étkekhez • 4 ezer forint körül
