Fónagy János sajtótájékoztatóján elmondta: tavaly augusztus óta a MÁV hitelállománya 234 milliárdról 331 milliárd forintra nőtt, a cég jegyzett tőkéje azonban 270-ről 20 milliárdra csökkent. Az ellenzéki képviselő fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a társaság vezetésében jelenleg egyetlen vasutas végzettségű ember sincs. Talán emiatt is lehetséges, hogy a vasúti dolgozók elbocsátásával „nagy vasutascsaládok lehetetlenülnek el”.
A politikus szerint az új vasúti törvénynek egyelőre csak annyi eredménye volt, hogy a záhonyi átrakóállomást az eddig egységes vasútból „kibulizzák”, valamint a teherszállítással foglalkozó MávCargót értékesítsék.
A Fidesz 2005 nyarán vasúti bizottság felállítását javasolta, amit Fónagy állítása szerint akkor a szocialista vezetésű bizottságok is támogattak, de a parlament plenáris ülésén a „kormányzati arrogancia” győzött, így végül nem került napirendre az erről való szavazás.
A képviselő a jelenlegi vasútreformmal kapcsolatban elmondta, hogy ellentét feszül a kormányfő nemzeti fejlesztési terve és a Kóka János nevével fémjelzett vasútreformmal kapcsolatban. Szerinte ugyanis míg a fejlesztési tervek között szerepel a zalai térség fejlesztése, addig ebben a régióban több vasúti mellékvonalat is bezárnak.
Mint mondta, a peronjegyekből 8-10 milliárd, a mellékvonalak bezárása 7-8 milliárd, a MávCargo eladása pedig 80-100 millió (a képviselő valószínűleg 80-100 milliárdra gondolt) forintos bevételt jelenthet a vasúttársaságnak, ez pedig „sehol nincs” a majdnem 400 milliárdos hitelállományhoz.
Végül kifejette: ugyanilyen krízisen mentek át a Nyugat-európai vasúttársaságok is az elmúlt évtizedekben. Nézete szerint a vasút sehol nem hoz üzleti eredményt, ezért a kötöttpályás szállításban „nemzeti konszenzusra van szükség”. A képviselő valószínűleg elfelejtette, hogy nemcsak a Svájcban működő vasúttársaságok jelentős része, de a mostoha körülmények között üzemelő finn vasút is a nyereséges európai vasutak közé tartozik – ahogy arról már lapunk is beszámolt.
