Közép- és Kelet-Európa gazdaságai várhatóan a nyáron várt ütemnél gyorsabban növekednek. A bécsi WIIW gazdaságkutató intézet szerint a GDP-bővülés az új uniós tagok többségében az idén és jövőre is meghaladja az 5 százalékot, s ugyanez igaz a januártól belépő Románia és Bulgária esetében is.
Az intézet szerint az egyes országokban észlelhető politikai zavarok nem fejtenek ki komoly hatást a növekedésre, s azt a korrupció sem különösebben befolyásolja (ez utóbbi elsősorban Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban van jelen). Még a problémásnak tekintett Magyarország esetében is optimistábbak a szakértők, mint korábban. Bár nálunk jövőre csak 2,7 százalékos GDP-tempóra számítanak, érezhető javulással kalkulálnak a folyó fizetési mérlegnél.
A munkaerőpiacon – Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és a balti államokban – új, nehézségeket okozó jelenség figyelhető meg: a látens munkaerőhiány. Az EU-n belüli migráció során ugyanis legnagyobbrészt a magasan képzett szakemberek vándorolnak el, ők pedig egyre inkább hiányoznak anyaországuk munkaerőpiacának.
Az új uniós tagoknál is gyorsabban növekszenek a délkelet-európai államok, valamint Oroszország, Ukrajna és Törökország. Különösen figyelemre méltó az ukrán mutató, amely az idén már 6,5 százalékra gyorsult, jövőre pedig eléri a 7 százalékot. Az ország profitál a magasabb energia- és acélárakból, s jól használja ki a növekvő befektetéseket. Segíti a növekedést az is, hogy az új kormánynak az előzőnél kevésbé populista a gazdaságpolitikája.
A következő évek növekedésére érdemi hatással lehet a régióban, hogy az uniótól pályázatok útján lehívható pénzekből egy-egy országnak mennyit sikerül majd ténylegesen megszereznie.
