A levélben szereplő link azonban egy hamis, a bank eredeti honlapjához megtévesztően hasonlító oldalra viszi az ügyfelet, amit persze a csalók üzemeltetnek.
Hazánkban 2003-ban zajlott le az első ilyen akció, amit néhány további kísérlet is követett. Az elmúlt hónapban azonban látványosan megszaporodtak az ilyen esetek: az áldozatok között volt a Raiffeisen, a Budapest Bank, a Szigetvári Takarékszövetkezet és az Erste is. A pénzintézetek ugyan minden lehetséges lépést megtettek eddig az ügyfelek tájékoztatásra, például kampányszerű sms-özönt zúdítottak rájuk, ám az aggasztó, hogy a bűnözők a múlt héten már nem csak angol, hanem magyar nyelvű leveleket is kiküldtek. A támadások szervezői ugyanakkor nem fértek hozzá a bankok ügyféladatbázisához: erre utal az is, hogy nem csak a támadott bank ügyfelei kaptak leveleket.
Nemes Dániel, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége ICT biztonsági munkacsoportjának vezetője egyértelműen külföldi bűnözői csoportokat lát a háttérben. Információi szerint ugyanis a levelek szövegét fordítóirodában ültették át magyarra. Ezt támaszthatja alá a Budapest Bank ügyfeleinek szánt levél azon fordulata, amely szövetségi hatóságokra hivatkozik.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének sajtószóvivője lapunk kérdésére elmondta: a támadási hullámban szerepet játszhat az internetes bankolás viharos fejlődése is. (A GKI, a T-Mobile és a Sun közös kutatása alapján már 2005 végén meghaladta a 730 ezret az internetbankok lakossági ügyfeleinek száma.) Valószínűleg a karácsony előtti időszak magasabb online banki tranzakciószáma is motiválhatta a bűnözők időzítését. Az Európai Bizottság a napokban jelentette be, hogy támogat egy, a probléma megoldásán dolgozó kutatói konzorciumot.
