A BUX-index mozgását követő, úgynevezett Exchange Traded Fund (ETF) alap jegyeinek kereskedése kezdődött el szerdán a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). Aki vásárol a nyílt végű – tehát bármikor eladható – , a tőzsdén jegyzett befektetési alap 1000 forintos névértékű jegyeiből, az a BUX kosarában szereplő részvényportfóliót vesz, vagyis megtakarítását a magyar tőzsdeindex alakulásához köti. A befektetési lehetőség térségünkben unikális, világszerte azonban elterjedtnek mondható: összesen mintegy 500 milliárd dollárt tartanak befektetők ehhez hasonló papírokban.
Mindenkinek ajánlják
Ha valaki a piac egészét lefedő befektetést tervez, akkor számára az ETF-alap jegyeinek megvásárlása és eladása jóval olcsóbb, mintha a tőzsdei kosárban szereplő részvényekkel külön-külön kereskedne – mondta a BÉT sajtótájékoztatóján Szalai Sándor, az indexkövető alapot kibocsátó OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.
A szakember szerint magánemberek spekulációs céllal, akár napon belüli kereskedésre is vásárolhatnak jegyeket, amelyek hosszú távú befektetésként is megállják a helyüket. Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök szerint a konstrukció azért jó a tőzsdében bízó kisbefektetőknek, mert nem kell eltalálniuk, hogy melyik társaság részvénye húzza majd az indexet, ráadásul a nyugdíj-előtakarékossági számlához kötve kitűnő hosszú távú befektetés lehet. Szalay-Berzeviczy emlékeztetett: a december 31-ig megnyitott NYESZ-számlákra jár az állami támogatás, amelynek mértéke 330 ezer forint befizetése mellett több mint 100 ezer forint; a tőzsdeelnök szerint az összegből ETF-jegyeket venni ideális befektetés lehet.
A Lantos Csaba, az OTP vezérigazgató-helyettese által „új részvénynek” nevezett ETF-jegyeket intézményi befektetőknek is ajánlják, mert segítségükkel egyszerűen hozzáférhetővé válik a magyar részvénypiac egésze, és a befektetők könnyen és gyorsan felül- vagy alulsúlyozhatják Magyarországot, vagyis igényeik szerint növelhetik vagy csökkenthetik portfoliójukban a magyar papírok jelentőségét.
Élénkíti a kereskedést
Az ETF bevezetésétől az OTP és a tőzsde vezetői is a pesti börze forgalmának növekedését várják, miután a jegyek ismét egyszerű spekulációra, vagy alternatív hosszú távú befektetésekre csábíthatják a kisbefektetőket, valamint egyszerűbbé teszik Magyarország elérését a komoly invesztorok számára.
A BÉT elnöke ezzel együtt arra számít, hogy az új konstrukció az azonnali részvényforgalmat mérsékelheti, erősítheti ugyanakkor a határidős konstrukciókat, mert vásárlásával ellensúly teremthető a határidős származékos termékek piacán.
Az OTP Alapkezelő úgy kalkulált, hogy három év múlva nagyjából 5-10 milliárd forintot tartanak majd a befektetők ETF-jegyekben, az összeg kilenctizedét pedig intézményi és főleg külföldi befektetők jegyzik majd.
Korábban jobb lett volna
Bár a képzelt múltbeli teljesítmény semmit nem árul el a befektetési konstrukció jövőjéről, az ETF-jegyekbe fektetett összeg a 2004-es naptári évben 54,5, 2005-ben pedig 41 százalékos hozamot biztosított volna; az idén január másodikán befektetett tőke most 13,88 százalékkal érne többet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
