A bankszektor növekedése, a Magyar Postával való kizárólagos együttműködés és az euró bevezetésének hazai késése mind hozzájárult ahhoz, hogy a Postabankkal és más kisebb pénzügyi vállalatokkal bővült Erste Bank Hungary a magyar piac egyik legsikeresebb pénzintézete lett. De a siker záloga az elsőszámú vezető, Kisbenedek Péter habitusa – derül ki a Figyelő csütörtökön utcára kerülő számából.
A Postabank 101 milliárdos vételára László Csaba akkori pénzügyminiszteren túl az egész hazai bankszektort meglepte; korabeli pletykák szerint az OTP Banknál különösen jót mulattak azon, hogy ilyen drága bevásárlásba hajszolták a konkurenciát. Rácáfolva a fanyalgókra, Kisbenedek Péter igazi sikertörténetté változtatta a hazai Erste-sztorit.
Minőséget fapados eszközökkel
„Az Erste szétrobbantotta a márványpadlós úri magyar bankszektort, újjáéledése olyan, mint amikor a barbárok megjelentek Róma falainál. Receptje: végy egy hodályt, tégy bele két NDK gyártmányú irodabútort, s onnantól már csak azzal törődj, hogy eladj, eladj és eladj. Minőséget, de fapadosan” – ad frappáns magyarázatot az egyik bankszakember arra, miként is tudta elérni egy pelenka-, dohány- és biztosításértékesítési tapasztalattal igen, bankival azonban egyáltalán nem rendelkező „outsider”, hogy a 2000-ben a piacon még csak vegetáló Erstét hat évvel később az ország egyik legsikeresebb bankjaként emlegessék.
Személyesen építette a csapatot
„Abban az időben rengeteg energiám ment rá, hogy a hr-csapattal karöltve minden posztra megtaláljam a megfelelő embert. Az összes középvezető és mind az 50 fiókvezető kiválasztásában személyesen is részt vettem” – emlékszik vissza a kezdetekre Kisbenedek Péter a Figyelőnek. Úgy vélte, a bank csak akkor lehet sikeres, ha az újrarajzolt szervezeti struktúra minden egyes posztjára a legmegfelelőbb ember kerül. Emellett az volt a meggyőződése, hogy döntő jelentőségű lehet a személyes kontaktus is. „Sokkal jobban teljesít az, aki tudja, hogy nem egy névtelen senki, hanem kiválasztásában részt vett az első számú vezető is, aki számít a munkájára.”
„A Postabank beolvasztása igazi próbatételnek bizonyult; a legfontosabb szempont a gyorsaság, az ügy mielőbbi lezárása volt” – avat be a kulisszatitkokba Kisbenedek. Mint mondja, ha sokáig fennmarad a bizonytalanság, az átmeneti állapot, akkor azok, akik addig elkötelezetten húztak, fölemelik a fejüket és körülnéznek. S a legjobbak találnak is maguknak új helyet.
Az integrációval a 3 ezer munkatárs közül 720-nak ki kellett hullania a rostán. Miután felvázolták az új, immár nagybanki szervezeti struktúrát, minden egyes posztra pályázatot írtak ki. „Hat hónap alatt az utolsó ember is a helyére került, s ezzel nemcsak jó embereinket tartottuk meg, hanem utána teljes gőzzel az üzletre tudtunk koncentrálni” – emlékszik vissza Kisbenedek Péter a Postabank beolvasztásának történetére.
A régióban is bizonyíthat
A Figyelő úgy tudja, hogy a sikeres ügylet nyomán Kisbenedeket hamarosan regionális vezetővé nevezik ki az osztrák bankcsoportnál. A lap értesülését az érintett nem kommentálta, de azt megerősíteni látszik, hogy az Erste ezúttal ez nagy romn kereskedelmi bankot vásárolt meg rekordáron.
(A Figyelő csütörtökön utcára kerülő számában arról is olvashat, hogy mennyire fogadták be a bankárok Kisbenedeket, illetve hogy vélekednek vezetői képességeiről volt munkatársai és főnökei.)
