Aukciós naptár
December 5-9. Nagyházi Galéria
December 13. BÁV
December 15. Kieselbach Galéria
December 16. Belvedere Szalon
December 17. Mű-Terem Galéria
Kint és bent
A nemzetközi műkereskedelem két fő színtere az árverések világa, valamint a galériák, műkereskedések által közvetlenül lebonyolított forgalom. A piac teljes nagyságára vonatkozóan csak becsült adatok állnak rendelkezésre, de az éves forgalom minden bizonnyal meghaladja a húszmilliárd dollárt. A forgalomnak csak kisebb részét jelentik az aukciós eladások, jelentősebb a műkereskedők forgalma és ma már elmondható, hogy annak is egyre nagyobb szelete generálódik a nagy nemzetközi vásárokon. Maastricht, New York, London, Párizs, Bázel a legfontosabb helyszínek, de folyamatosan felértékelődik Moszkva is. Richard Greentől Noortmanig a legjelentősebb műkereskedők vásárról vásárra járnak, londoni, amszterdami vagy New York-i galériáik egyre inkább csak a bázis szerepét töltik be. Magyarországon évtizedek államilag szabályozott műkereskedelmét egy közel húsz éve működő, fejlődő piac váltotta fel. A hagyományokból fakadóan itthon eltérő mechanizmusok működnek, más hangsúlyokkal. Az árverések szerepe jóval nagyobb, piaci részesedésük is jelentősebb. Nálunk a hagyományos műkereskedelmi szerepek nem válnak el élesen egymástól.
Az idei őszi aukciós eredmények és árak megmutatták, hogy az életszínvonal kormányzati karcsúsítási törekvései nemigen vannak hatással a honi aukciós- és műkereskedelmi piacra. A kínálati oldalon is óriási választék, bár vegyes minőség volt látható, és az árverezőházak adatai alapján a befektetői kedv sem lankadt. A sokmilliós műtárgyat vásárlókat a jelek szerint hidegen hagyja a hétköznapi élet markáns drágulása, másrészt a jó befektetést szimatolók is mozgolódnak.
Hosszabb távlatban ugyanis izgalmasan viselkedhet a műtárgyba fektetett tőke: szinte biztos, hogy az euró majdani bevezetésekor alkalmazott, nem feltétlenül kedvező árfolyamkonverzió után a most forintokért megvásárolt alkotások megtöbbszörözik majd euróértéküket.
Előzsűrizték az anyagot
A befektetői logika és a tőke a decemberi aukciókon sem tesz mást, keresi a helyét. A magyar műtárgypiac szereplői pedig maximálisan felnőttek, profi módon rímelnek a vevői, befektetői igényekre. A téli műtárgypiaci pezsgés tehát nem meglepő, mint ahogy az sem, hogy a decemberi aukciókat hagyományosan a Műcsarnokban megrendezett XIII. Antik Enteriőr kiállítás vezette fel. Az aukciós felhozatal nagy részét már itt szemügyre vehette a közönség.
Jót tett a rendezvénynek a kiállított anyag előzsűrizése: a rendezők a hazai műtárgypiacon egyre nagyobb számban felbukkanó hamisítványok kiszűrése érdekében a kiállítandó tárgyakat a megnyitó előtt szakmai zsűrivel ellenőriztették. A hitelesség szempontjából erre már régen szükség volt, hisz sok negatív eset ártott a műkereskedelemnek az elmúlt tizenöt évben. A jótékony üzenet egyszerű: a magyar műtárgypiac szereplőinek fontos a szakmai tisztesség, és a műkereskedők határozott lépést tesznek afelé, hogy kiközösítsék a szakmába nem illő kóklereket, a sorok összezárása pedig a műtárgyvásárlók érdekeit szolgálja.
Nagyházi: minden, minden mennyiségben
December első napjaiban, 5. és 9. között több száz festményt, bútort, apróságot hoz a Mikulás a Nagyházi Galériába. Az árverőház kínálata olyan, mint mindig: megbízható minőségben megbízható darabok, egyenletes kvalitású, alacsonyabb árfekvésű tárgyak. Itt nemigen vannak több milliós tételek, úgy tűnik, Nagyháziék tudatosan tartják magukat távol a nagy árverőházak között zajló konkurenciaharctól. Épp ezért itt nem is lehet nagy meglepetés, de maga az anyag igen érdekes. Figyelemre méltó a műtárgyválaszték, a csiszolt kőbaltától, a római kori bronztárgyakon át, az etruszk edényeken keresztül egészen a XX. század apróságaiig egy komplett múzeumi anyagból válogathat az, aki szereti a történelmet és a régi korok tárgyait.
Az árak helyenként meglepőek: például egy Krisztus utáni cserép olajmécses antilop ábrázolással 26 ezer forintról indul, vagy a csiszolt kőbaltapár a neolitikum korából 20 ezer forintért keresi új tulajdonosát. A képanyag is olyan, mint szokott: Rippl-Rónai Józseftől Berkes Antalig, Molnár C. Páltól Szőnyi Istvánig sorakozik fel a honi kínálat, a nemzetközi felhozatalt pedig számtalan osztrák és német festő alkotásai reprezentálják.
BÁV: megkopott patina
Időrendben a BÁV árverése lesz a következő esemény. A bizományi, jóllehet a hazai aukciós piac hosszú évtizedes markáns szereplője, lassan, de biztosan veszíti el azt a patinát, amivel helyzeti előnye okán rendelkezett. Ez a december 13-án megrendezésre kerülő aukciónak a kínálatán is felfedezhető, bár aki az olcsóbb kategóriájú hazai és külföldi mesterek által jegyzett alkotásokat kedveli, azoknak mindenképp érdemes végigharcolni a BÁV árverését.
Figyelemre méltó Benczúr Gyulának a női portréja, amely szerepelt 1958-ban a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Benczúr Gyula-emlékkiállításon is, az induló ár 850 ezer forint, illetve Mednyánszky nagyméretű alkotása, ami 3,5 millió forintról várja az első ajánlatot. Érdekes a kortárskínálat: a nemrégiben tragikusan fiatalon elhunyt Müller Árpád két alkotása szerepel a katalógusban, valamint meghatározó kortársként számon tartott élő és eltávozott alkotók anyaga kelthet izgalmat, köztük Gyémánt Lászlóé, Kohán Györgyé, Bozsó Jánosé vagy Tóth Ernőé.
Kieselbach: Csontváry az élen
A két legnagyobb hazai aukciósház a szezon vége felé méretteti meg magát. December 15-én a Vígszínházban több mint 540 millió forintos összkikiáltási áron szerepeltet műalkotásokat a Kieselbach-ház. A legnagyobb érdeklődésre minden bizonnyal Csontváry Kosztka Tivadar A szerelmesek találkozása című festménye számíthat. Az Antik Enteriőr kiállításra kilátogatók már megcsodálhatták a több mint száz éve készült festményt, ami máig szinte ismeretlen volt a nagyközönség előtt, hiszen eddig csupán az 1931-ben megjelent Csontváry-monográfia részeként volt fellelhető fekete-fehér reprodukcióban. A kiemelt figyelem már csak azért is indokolt, mert a 85 millió forintos kikiáltási ár a magyar műkereskedelem történetében a legmagasabb induló árat jelenti. (Három évvel ezelőtt 75 millió forintról indult az a Munkácsy-festmény, amely 220 milliós leütési árával mindmáig tartja a hazai rekordot.)
Az aukció más izgalmakat is ígér: a XX. század első felének legendás műkereskedőjének számító Fränkel József gyűjteményéből két festmény is bekerült a téli árverés anyagába. Perlmutter Izsák Család című festményének kiemelkedő jelentőségét mutatja, hogy a festő 1921-es, mintegy 79 művet bemutató gyűjteményes kiállításán ez a mű volt a második legdrágább alkotás, s hogy reprodukciója Perlmutter – Lázár Béla által írt – monográfiájának címlapján szerepel (kikiáltási ára: 12 millió forint). Fényes Adolf Látogatás (Beszélgetés) című, 1907-es alkotása pedig Fränkel József előtt Érdi Krausz Simon tulajdonában volt, aki a 20. század első évtizedeinek egyik leghíresebb magyar pénzügyi szakemberének számított. Az első magyar tőzsdecápának is nevezhetnénk, bár saját korában egyaránt titulálták „tőzsdevirtuóznak”, „pénzügyi zseninek” és „hazardeurnek”. Ebben az időben Rippl-Rónai József mellett Fényes Adolf volt a modern ízlésű magyar műgyűjtők legkedveltebb és leginkább megbecsült festőművésze, így nem csoda, hogy a kép a leghíresebb gyűjteményekben szerepelt: Érdi Krausz Simontól Hidas Lászlóhoz, majd Fränkel Józsefhez került. Jövendő tulajdonosa 14 millió forintért kezdhet érte licitálni.
Ziffer Sándor Nagybányai Zazar-part a régi híddal, 1908 váratlan felbukkanása nem csak az életmű, de a korai magyar modernizmus egésze szempontjából is kiemelkedő jelentőségű esemény. A franciás igazodású, fauve stílusjegyeket felvonultató neós mozgalom egy olyan – mindeddig ismeretlen – remekművel gazdagodott, melyhez hasonló kvalitású mű évek óta nem került elő a magyar műtárgypiacon – kikiáltási ára: 14 millió forint lesz. Izgalmat kelthet Farkas István 24 millió forintról induló alkotása is, Vaszkó Ödön Koncert című műve, valamint Moholy-Nagy László Ülő férfije, amelynek a kikiáltási ára 9,5 millió forint lesz.
A festmények mellett a galéria fotókat is kínál Reismann János, Ergy Landau, Escher Károly, Vándor Géza, Danassy Károly műveiből. A kínálat részben figyelemfelkeltés és kedvcsináló egy jövő tavaszra tervezett – kizárólag fényképeket bemutató – önálló aukciónak is.
Mű-terem: aukció aranyvasárnap
A Mű-Terem Galéria 2006-os téli árverésén december 17-én 222 tétel (213 festmény és 9 szecessziós Zsolnay-kerámia) közül válogathatnak majd az érdeklődők. A kínálatban a 19., illetve a 20. századi alkotások szerencsés egyensúlyban szerepelnek – mondja a FigyelőNetnek Kaszás Gábor művészettörténész. A 19. század második felére datálható alkotások közül mindenképpen kiemelkedő jelentőségű Ligeti Antal, Böhm Pál, Mészöly Géza, Lotz Károly és ifjabb Markó Károly egy-egy alkotása, miközben idősebb Markó Károly campagna-i tájképe és az idehaza kevésbé ismert Bruck Lajos egy kiváló alkotása a Szappanbuborék sikere szinte borítékolható.
A 20. századi klasszikus modern kínálat legizgalmasabb darabja Scheiber Hugó Villamoson című olajképe. Az 1920-as években, feltehetőleg Berlinben készült mű már jól ismert a hazai gyűjtők és művészetkedvelők előtt, hisz egy éve szerepelt a Mű-Terem Galéria műgyűjtemények féltett kincseiből válogatott reprezentatív kiállításán. A kép jelentőségét emeli az a tény is, hogy Scheiber épp hasonló alkotásai miatt kapott meghívást az olasz futuristák 1933-as római kiállítására, ahol mindjárt két termet is rendelkezésére bocsátott a tárlat főszervezője, Filippo Tomasso Marinetti.
A kínálat további érdekessége két, a francia posztimpresszionizmus hatásáról árulkodó alkotás. Boromisza Tibor Padon ülő nő című – a nyáron nagy sikerrel megrendezett Magyar vadak kiállításon is bemutatott – alkotása, valamint Márffy Ödön Táborozás című, 1917-ben készült festménye az 1910-es évek legmodernebb stílusirányzatainak képviselői. Az aranyvasárnapi kínálatból ugyanakkor a szecesszió és art-deco formavilága sem hiányozhat: meg kell említeni Rippl-Rónai József, Kádár Béla, Batthyány Gyula festményeit. Meglepetéseket ugyanakkor a formabontó, modernebb irányzatok gyűjtőinek is tartogat a Mű-Terem Galéria, hisz az 1930 és 1940 évek szentendrei festészetének jelentős képviselői, valamint kortárs művészek alkotásai is helyet kapnak az érverésen.
Előtérben a kortárs festészet
Az elmúlt évben a klasszikus értékek mentén működő aukciós házak erőteljesen nyitottak a kortárs képzőművészet felé. Ez a szerepvállalás teljesen logikus, hisz a régi korokat felölelő aukciós kínálat kvalitását hosszútávon már nem igen lehet fenntartani, az árak pedig lassan az egekben. A befektetők és a gyűjtők szemét hozzá kell szoktatni a kortárs festészethez. Ez a tendencia az Antik Enteriőrön remekül megfigyelhető volt, nem véletlen, hogy a kortárs hazai festészetet külön kísérőprogramon „kommunikálták” a Plug sátorban.
Az sem véletlen, hogy a Mű-Terem Galéria – úttörő módon – soha nem látott mértékben szerepeltetett kortárs alkotásokat az „antik” kiállítási standján. Mint Kaszás Gábor elmondta, a Mű-Terem Galéria nagyszabású kiállítással nyit a kortárs magyar művészet felé. 2007-ben a Tavaszi Fesztivállal egy időben megrendezésre kerülő tárlaton a kortárs magyar művészet irányzatait és tendenciáit veszi górcső alá a Falk Miksa utcai galéria. A nyitás perszer nem egyszeri alkalom lesz, fogalmaz Kaszás Gábor, a jövő évtől jelentős kortárs művészek alkotásaiból folyamatosan rendez egyéni és csoportos kiállításokat a Mű-Terem.
