Bécs EU-elnöki tervei
Az Európai Unió alkotmánya „nem halott”, 2006 első félévéen a soros osztrák EU-elnökség kiemelt feladatnak tekinti a dokumentummal kapcsolatos vita továbbvitelét – szögezte le Wolfgang Schüssel osztrák kancellár Bécsben a kormánya ülésén részt vevő európai bizottsági tagok előtt. Schüssel egyúttal elutasította az „európai kemény mag” gondolatát, hangsúlyozva, hogy a 25 tagország mindegyikének a közös kezdeményezéseire van szükség. Az osztrák kancellár szavai szerint az elnökségnek a márciusi uniós csúcsig tartó első felében az embereket legközvetlenebbül érintő problémák – a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés gyorsítása, a kis- és középvállalatok segítése, valamint a kutatás-fejlesztési erőforrások növelése – állnak majd a középpontban. A második három hónapban az Európa jövőjéről való gondolkodás intenzívebbé tétele lesz a fő feladat.
Soros recessziót jósol
Recessziót és erőteljes dollárgyengülést vár az Egyesült Államokban 2007-re Soros György magyar származású milliárdos. Soros elsősorban a Fed – szerinte a jelenlegi 4,25 százalék után egészen a 4,75 százalékos szintig folytatódó – kamatemelési sorozatát érzi a növekedésre leselkedő legnagyobb fenyegetésnek. (Cikkünk a világgazdaság idei kilátásairól a 16-17. oldalon.)
Kína átírta GDP-adatait
Peking az 1993 és 2004 közötti időszak szinte valamennyi esztendejére vonatkozó növekedési adatát fölfelé módosította – az egyetlen kivétel az 1997-es ázsiai pénzügyi válságot követő 1998-as év. A GDP-mutatók átlagosan 0,5 százalékpontos „följavításának” köszönhetően kiderült, hogy Kína gazdasága 2004-ben 17 (!) százalékkal volt nagyobb, mint eddig gondolták. A legutóbbi időszakra vonatkozóan mindez azt jelenti, hogy a kínai gazdaság 2003-ban kerek 10, míg 2004-ben 10,1 százalékkal bővült, szemben az eddig mindkét évre regisztrált 9,5 százalékkal. A módosítás mintegy válasz arra a kínai és külföldi közgazdászok körében évek óta közkeletű vélekedésre, miszerint a kínai gazdaság volumene és a GDP növekedése az elmúlt időszakban rendre nagyobb volt, mint a hivatalos adatok.
Reflexió:
Mégsem eladó a CEC?
Sebastian Vladescu román pénzügymi-niszter úgy nyilatko-zott: nem kizárt, hogy elhalasztják a CEC, azaz a román Takarékpénztár eladását. A Ziarul Financial gazdasági napilap pedig egyenesen azt írta, Bukarest esetleg úgy is dönthet, hogy mégis fenntartja az állami tulajdont a CEC-ben. Az ok: a 650 millió eurós várakozásokhoz képest a pénzintézet privatizációja iránt érdeklődő külföldi pályázók egyike sem kínált 300 millió eurónál többet a CEC-ért. Mint ismeretes, a külföldi jelentkezők között ott van a magyar OTP is.
ZÉKÁNY ANDRÁS, az ING Bank elemzője:
„A CEC ellentmondá-sos bank, hiszen egyrészt kiterjedt hálózatával és közismert márkane-vével erősen beágya-zott a román bank-rendszerbe, másrészt viszont kőkorszaki adminisztrációja és csökkenő piaci részesedése nagy kihívás elé állítaná a vevőjét. A román kormány értelemsze-rűen elsősorban a CEC értékeit, míg a kérők a kockázatokat tartják szem előtt, és így nem meglepő, hogy az elképzelések nem találkoznak. Ha az OTP nem szerzi meg a CEC-et, az önmagában nem tragédia, de annak érdekében, hogy megfelelő súlyú nemzetközi jelenlétet szerezzen magának, a három nagy régiós ország – Románia, Törökország, Ukrajna – közül legalább egyben jó lenne legalább egy közepes bankot vennie. Persze nem minden áron. Ez utóbbi sza-bályt több terjesz-kedő nemzetközi bank elfelejtette már a régióban.”
Egyetlen hét leforgása alatt két miniszterétől is megvált az alig két hónapja hivatalban lévő lengyel kormányfő. Előbb Andrzej Mikosz, a privatizációt felügyelő kincstárügyi miniszter kényszerült lemondásra, miután kiderült, hogy az a vállalat, amelynek korábban a tanácsadója volt, váratlanul győztesként futott be egy magánosítási tenderen, továbbá napvilágra került, hogy a felesége még 2002-ben 370 ezer dollár értékű hitelt nyújtott egy olyan tőzsdei brókernek, akit időközben törvénytelen értékpapír-kereskedelemmel vádoltak meg. (Mikosz miniszteri ténykedése egyébiránt elemzők szerint döntően abban merült ki, hogy „lefejezze” azokat az állami vállalatokat, amelyek élén megítélése szerint az előző, baloldali kormányzathoz húzó vezetők álltak.) A hétvégén távozott Teresa Lubinska pénzügyminiszter is, utódja Zyta Gilowska, az őszi választásokon a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártjával szemben alulmaradt jobbliberális Polgári Platform egyik frontembere lett. Lubinska sorsát azok a nyilatkozatai pecsételték meg, amelyekben kikelt a hipermarketek és a külföldi befektetők ellen, szükségtelennek ítélte Lengyelország gyors euróövezeti tagságát, illetve védelmébe vette a költségvetési deficit növelését. Gilowska ezzel szemben az egykulcsos adórendszer, s az állami kiadások visszafogásának a híve.
Megszűnik az Azúr
Minden jel szerint eldőlt a háztartási és kozmetikai cikkeket forgalmazó Azúr üzletlánc sorsa. Kiderült ugyanis, hogy az alacsony árairól híres, Európa-szerte közel 14 ezer üzlettel rendelkező német Schlecker megvásárolja a cég kilenc budapesti boltjának bérleti jogát a Fotex Rt.-től, mégpedig a legjobb helyen lévőkét.
Felszámolják a Marcot
Felszámolják a szombathelyi székhelyű, elsősorban a Marc cipőkről ismert MSC Hungary Kft.-t, amely a 2004. évi kényszerű leépítés óta gyakorlatilag már csak a szintén Vas megyei Őriszentpéteren folytatta a termelést. A cipőgyártás végleges megszűnése miatt az őriszentpéteri gyárból most több mint 200 embert bocsátanak el. Az MSC Hungary az elmúlt években fokozatosan elveszítette megrendeléseit, s mára fizetésképtelenné vált.
Cseh kézben a Divatcsarnok
Az Orco ingatlanfejlesztő és befektető céget hirdette ki az Andrássy úton található Divatcsarnok értékesítésére kiírt pályázat győztesének a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, így mintegy 3 milliárd forintért a cseh társaság vásárolhatja meg a közel 7 ezer négyzetméteres, évek óta nem üzemelő, műemlékvédelem alatt álló áruházépületet.
