Gazdaság

Kelet-Európa túl szegény az euróhoz

A Financial Times (FT) hétfői számában megjelent elemzés szerint az euróövezeti csatlakozásra váró államoknak több évig nem kellene belépniük a közös pénzrendszerbe. Nem az infláció miatt, hanem egyszerűen azért, mert túl szegények.

A londoni üzleti napilap szerint kevés olyan tisztességtelen vita zajlik jelenleg az Európai Unióban, mint az, amelyik az euróövezet bővítéséről szól. Igaz, hogy Litvánia és Észtország inflációja, ami miatt mostanában megkérdőjelezik a két ország 2007-es eurócsatlakozását, kissé magasabb az euróövezeti referenciaátlagnál, de ez pusztán egyszeri energiaár-kiugrás eredménye, és azé a tényé, hogy az általános árszint éppen az EU-éhoz közelít, áll az elemzésben. Ezeknek a hatásoknak a kiszűrésével a térségi tagjelöltek inflációja semmiféle gondot nem jelentene sem nekik, sem az euróövezetnek. Mivel azonban a jelenlegi euróövezeti tagok más okokból nem akarják ezeknek az országoknak a csatlakozását, az inflációs kritérium éppen kapóra jön – írta a Financial Times.

A lap szerint ugyanakkor vannak teljesen helytálló egyéb gazdasági érvek arra, hogy Litvánia és Észtország miért ne csatlakozzon most az euróövezethez. A maastrichti szerződésben megfogalmazott belépési kritériumok – infláció, rövid távú kamatok, költségvetési hiány, nettó adósság és árfolyam-stabilitás – soha nem képeztek ideális tagsági feltételrendszert, mert nem veszik figyelembe a reálgazdasági mutatókat, vagyis a termelékenységet, a foglalkoztatást és a bérszintet, miközben a nominális feltételek teljesítésére a kormányok kreatív elszámolási trükkökhöz folyamodnak.

Néhány tagországot is hiba volt felvenni

Az euró eddigi hét éve során azonban már kiderült, hogy a reálgazdaság nagyon is számít a belépők kiválogatásában. Visszatekintve valószínűsíthető, hogy például Portugália felvétele hiba volt, és kérdőjeles Olaszország esete is. Ez utóbbi gazdaságára erős bér- és árrugalmatlanság jellemző, ami képes még recesszióban is inflációt termelni – áll a Financial Times hétfői elemzésében.

A lap szerint a valós ok, amiért Litvániának és Észtországnak most nem kellene belépnie az euróövezetbe az, hogy még mindig túl szegények ehhez, és jövőbeni fejlődésük bizonyos szakaszában még szükségük lehet saját árfolyam-rugalmasságra.

Ljubljana készen áll

Szlovénia – a harmadik olyan új EU-tagállam, amelynek eurócsatlakozása jövőre esedékes – ugyanakkor valószínűleg készen áll erre, hiszen sokkal gazdagabb, mint a másik kettő, sőt gazdagabb Portugáliánál is – áll a Financial Times elemzésében.

Nem ez az első olyan londoni elemzés, amely nem tartja helytállónak az inflációval indokolni a két balti állam eurócsatlakozásának esetleges késését. A múlt héten a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings is azt írta a litván adósosztályzat megerősítéséhez fűzött elemzésében, hogy a minden maastrichti követelményt kényelmesen teljesítő Litvánia eleshet az egy éven belüli euróövezeti csatlakozástól az infláció valamelyes felgyorsulása miatt, jóllehet inflációja eddig alatta volt a valutauniós jegybank árstabilitási küszöbének, amelyet évek óta maga az euróövezet is átlép.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik