Hermán Ferenc
48 éves, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen diplomázott. Feleségével közösen alapította 1989-ben a Kenguru Gold Kft.-t, majd 2001-ben a Kenguru Kid Kft.-t. Mindkét cégben jelenleg 51 százalékos tulajdonrésze van a házaspárnak, 49 százalék pedig a Magyar Fejlesztési Banké. Felesége, Fogarassy Éva pszichológus irányítja a termelést, a termékfejlesztést, valamint a saját boltokat.
A babaruhagyártás és -forgalmazás terén piacvezetőnek számító cégnek 10 saját boltja van a fővárosban, 6-6 belföldi és külföldi boltot franchise-rendszerben működtet, valamint 60 partnerüzletben vannak jelen termékei. A 180 főt foglalkoztató Kenguru Gold saját gyártású termékeit eddig 27 országba exportálta, az évi 250 milliós ex-portbevétel 80 száza-léka Finnországból, Csehországból, Szlovákiából és Ukrajnából származik.
A hétgyermekes apa fő hobbija a családja, a közös kirándulá-sok; emellett minden nap fut, szeret sakkozni és teniszezni.
„Teljesen amatőrök voltunk, de az üzlet szerencsére ment magától, s a varrásra idővel már bedolgozókat kellett felvennünk” – emlékszik vissza a kezdetekre Hermán Ferenc. Az üzleti érzéket éppenséggel volt kitől örökölnie, hiszen az édesapja ötletekből kifogyhatatlan feltaláló volt, egy sor saját szabadalmú termékkel, amelyeket önállóan menedzselt végig a marketingen át az értékesítésig, ami a hatvanas években ritkaságszámba ment. A fiatal Hermán Ferenc azonban nem az üzleti életet választotta, hanem a vérlemezkék kutatását. Csakhogy az élet később mást hozott.
A TV hatalma
Pedig öt-hat évi „géemkázás” után jött egy pillanat, amikor úgy tűnt, vége a vállalkozásnak. A Moszkva téri bababoltba az egyik vevő visszavitt egy kengurut, amelyet kézzel szét lehetett szakítani. „Katasztrófa volt, hiszen a kenguru a baba biztonságáról szól” – érzékelteti a helyzet súlyosságát Hermán Ferenc. „Pedig egyetlen, alaposan kiválasztott gyártótól vásároltuk az alapanyagot, s mindenféle minőségi tanúsítványt beszereztünk, amit lehetett, mégis megtörtént.” A felesége kijelentette, hogy ő így nem tudna aludni, ezért azonnal hívják ki az akkor még egyeduralkodó Magyar Televíziót, hogy tájékoztassák a vevőket a lehetséges veszélyről.
A híradóban még aznap este le is ment a riport, amelyben persze rá is csodálkozott a riporter, hogy japán autók visszahívásáról már hallott ugyan, de egy kis magyar gmk által gyártott bébitermékéről még nem. A Hermán házaspár némileg megnyugodott ugyan, de a felől nem volt kétségük, hogy temethetik vállalkozásukat. Két hét múlva érdeklődtek az egyik üzletben, keresik-e még egyáltalán a kengurut. „A tévéreklám óta nagyon megy” – hangzott a válasz…
A rendszerváltás mindent megváltoztatott: az állami kereskedelmi vállalatok nagy része tönkrement, s megjelentek az import kenguruk is. „Válaszút elé kerültünk: vagy kiszélesítjük az eddig csupán családfenntartó vállalkozásunkat, vagy külföldön folytatom az akkor már sikeres kutatóorvosi pályámat, s abból próbálunk megélni.” Négy évig párhuzamosan ment a kettő: a kenguruk mellett bébi ruházatot is kezdtek gyártani, emellett Hermán Ferenc folytatta a kutatást, napi 18-20 órát dolgozva, heteket, hónapokat külföldi kutatóintézetekben töltve. „Kiderült, hogy ez így nem megy, döntenünk kellett. A sikeres kutatómunka összes feltétele nem volt adott Magyarországon, de az sem tűnt vonzónak, hogy az akkor már ötgyermekes család, eltépve minden itthoni szálat, miattam külföldre költözzön.” A Kenguru viszont emelkedőben volt, így a választás az üzletre esett. Hermán Ferenc azonban ma is fájó szívvel gondol arra, hogy fel kellett hagynia a kutatással.
A cég 1992 táján kezdett a kenguruk mellett kombidresszeket, majd egyéb bébiruhát is gyártani. „Megbízható minőséget és széles kínálatot nyújtottunk, amit a vevők honoráltak.” A kilencvenes évek közepén a hipermarketek megjelenése hozott újabb fordulatot a cég életében. A Kenguru sem tudta kikerülni ezen üzleteket, és a hipermarketek is rá voltak szorulva a magyar ruházati beszállítókra. „Később azonban kiderült, hogy besétáltunk a csapdába” – mondja Hermán Ferenc. A baj akkor kezdődött, amikor a 2001-2002-es minimálbér-emelések és a forint árfolyamának erősödése miatt a hazai textilipar már nem tudott versenyezni a távol-keleti dömpingárukkal. A hipermarketek egyre jobban préselték a magyar beszállítókat, hogy minél olcsóbbak legyenek, különben termékeik lekerülnek a polcokról.
Egy akkor még merésznek tűnő húzással a kiutat a saját bolthálózat kiépítésében találta meg a cég. A hűvösvölgyi Stop Shop bevásárlóközpontban hozták létre az első, saját arculattal rendelkező boltot 2002-ben. A koncepció az volt, hogy ne csak bébiruhákat áruljanak, hanem komplex baba-mama-gyerek boltot hozzanak létre, ahol minőségi cipőket, játékokat, babaápolási felszereléseket vásárolhatnak az anyák, s ne csak a babákat célozzák meg, hanem a gyermekeket is egészen 11-12 éves korig.
A babaruházatot a Kenguru Gold Kft. továbbra is maga gyártja Magyarországon. Ezt vertikálisan szervezik: a fonalimporttól az alapanyaggyártáson, a tervezésen, a szabászaton, a filmnyomáson, a műhímzésen és a patentozáson keresztül átfogják a gyártás összes lépését. A házaspár és lelkes csapatuk kreativitását több BNV nagydíj és nemzetközi vásárokon begyűjtött különdíj jutalmazta.
Az első boltot újabbak követték, elsősorban Budapesten, s a saját és az ahhoz kapcsolódó franchise hálózat kiépítése révén az elmúlt három évben teljesen átalakult a cég értékesítési szerkezete. Míg 2002-ben még a Kenguru Csoport összes árbevételének 75 százaléka a hipermarketekben keletkezett, addig tavaly már fordult a kocka: a forgalom 70 százaléka a cég saját márkaboltjaiból származik. A folyamatosan növekvő üzlethálózatnak jelenleg 30 ezer törzsvásárlója van, számuk évente több ezer fővel növekszik. A kiskereskedelmi hálózat és a termelés továbbfejlesztéséhez a cégcsoport tavaly 250 millió forint tőkét vont be a Magyar Fejlesztési Bank kis- és középvállalkozói tőkebefektetési programja keretében. „Nem volt könnyű a bankot meggyőzni, hogy beruházzon a válságban lévő textiliparba” – jegyzi meg Hermán Ferenc. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület éppen ezért tavaly ősszel külön szakmai elismeréssel díjazta a sikeres tőkebevonást.
Sivatag és esőerdő
A Kenguru Csoport 2003-ban 16 magyarországi partnerével közös beszerzési és logisztikai központot hozott létre. „Ugyanabban a cipőben járunk, ugyanazon a piacon akarunk megmaradni, így logikusan következett, hogy a költséghatékonyság érdekében egyesítsük erőinket” – magyarázza a tulajdonos. Éppen az ilyen ötletek kiagyalását tartja Hermán Ferenc legfőbb jellemvonásának Szalay Gábor, a Kenguru egyik partner cége, a minőségi gyerekcipőket gyártó Siesta Shoes Kft. ügyvezető igazgatója. „Ő az abszolút ötletember. Amikor januárban mindenki arról panaszkodik, hogy milyen rosszul megy a bolt, ő a soron következő nagyszabású terveivel áll elő” – mondja Szalay, aki egy elképzelt szituációval összegzi az üzletemberről szerzett benyomásait: „Hermán Ferenc a sivatagban egy szál alsónadrágban is azon gondolkodna, hogy mihez kezdene az esőerdőben.”
