Van olyan cég, amelyik végrehajtási rendeletre vár – holott egy adózási formához nem adnak ki ilyet -, sok helyen nem foglalkoznak a kérdéssel, számos cég pedig egyszerűen kivár. Zara szerint annak ellenére, hogy az ekho szabadon választható adózási forma, az érintett társaságok nagy részénél korántsem lesz az szabad választás kérdése, ráadásul több helyen a ma munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottak számára is az ekhót „ajánlja” a cégvezetés. Az ő esetükben ez ugyan a közterhek mérséklődésével jár, azonban a juttatásokhoz való jogosultság is csökken ennek következtében – jegyzi meg a szakértő.
Zara úgy véli, nem valószínű, hogy az első félévben rendeződik a színlelt munkaszerződés problémájával érintett társaságok többségénél a kérdés – főként az ekho hatálya alá nem tartozó tevékenységek esetében.
A nagyobb létszámú társas vállalkozásokban emellett lehetséges a társasági tagi jogviszony kiterjesztése által megvalósított adóoptimalizáció is – jogi szempontból ez utóbbi eljárás is aggályos lehet ugyan, ennek felderítése azonban jóval nehézkesebb. Sokan kockáztatnak majd, illetve inkább számolnak a szankció eshetőségével és összegével, minthogy legalizálják az esetlegesen vitatható szerződéseket. Ahol pedig biztosra mennek, és legalizálnak, az a jelenlegi foglalkoztatottak bérének komoly csökkenésével vagy elbocsátásokkal jár majd – állítja Zara. Az adómentes juttatásokkal a szakértő szerint nem sokan élnek majd, mivel kérdéses, mennyire lenne népszerű, ha üdülési csekkel, kiegészítő nyugdíjbiztosítással vagy utazási bérlettel helyettesítené a készpénzt a kifizető. A szakértő úgy látja, jóval népszerűbb és elfogadottabb lenne az ekho, ha azt – számos szakértői véleménnyel egyezően – minden érintett csoportra kiterjesztették volna, viszont a hatálybalépéskor meglévő munkaviszonyokra nem.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
