Közel 3 százalékos erősödést produkált már pénteken a Mol, s nem sok kell ahhoz, hogy hétfői 22 405 forintos záróárát is utolérje a héten a 21 ezer forintos szintet is megjárt papír. Igaz, a héten lezárult az olajipari társaság és az ÁPV Rt. közötti tranzakció is: május 29-én két részletben vette meg a Mol az ÁPV-től azt a 10 millió 898 ezer 525 részvényt, amit a privatizációs szervezet 11,7 százalékos csomagjából hívott le május 8-án. (A privatizációs szervezet tulajdonhányada ezzel 1,93 százalékra csökkent.)
A részvényenkénti vételár a 2006. május 8-át megelőző 90 tőzsdei kereskedési nap forgalommal súlyozott átlagára, vagyis 21 760,41 forint volt. A májusi brókerrangsor vezetését ezzel az óriás Mol-kötéssel az ING – miután ő bonyolította le az ügyletet – át is vette az Erstétől. (Az ING 547 milliárd forint feletti forgalmat realizálhatott az elmúlt hónapban, az Erste 277,4 milliárdosat.)
Nem volt meglepő a Mol-kötés
A Mol-kötés nem volt meglepő, bármikor bekövetkezhetett, most nyílt rá lehetőség – nyilatkozta a FigyelőNetnek Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője. Fazakas Péter, a Buda-Cash elemzője is úgy látja, hogy egy egyszerű tőzsdei ügyletről volt szó a Mol esetén mintegy 237 milliárd forint értékben.
A saját részvényeinek a megvétele után 2 százalék alatt maradt az ÁPV Rt.-nél a részvényeinek a mennyisége. A Mol tavaly megállapodott az állammal egy 10 százalékos részvénycsomagban, ezt az opciós részvénycsomagot vette meg – elvenítette fel Pletser Tamás, az Erste Bank elemzője.
Bár felmerültek olyan pletykák, melyek szerint a Mol nem a tervezett külföldi akvizícióira akarja majd felhasználni a részvényeket, hanem saját vezetőinek jutalmazására, az elemzők egyöntetűen cáfolták ezt a hírt. Egybehangzó véleményük szerint túl nagy ez a pakett, ennyit nem osztanak szét. Ráadásul már a tőzsdei üzletkötés előtt korábban sor került a jutalmazásra: 75, a juttatást részvényben kérő felső- és középvezetője részére 43 356 Mol-részvényt utaltak át, a választható béren kívüli juttatást részvényben kérő 46 munkavállaló részére pedig 621 Mol-papírt juttattak.
Saját részvényekkel a Richter vezetőit is jutalmazni készülnek, az ezt célzó tranzakcióról éppen pénteken közölt tájékoztatást a társaság. Május 31-én 3623 saját részvényt vásárolt a tőzsdén a cég 39 978 forintos átlagáron, ezt megelőzően május 22-én adott megbízást a HVB Bank Hungary Rt. részére 15 ezer Richter-részvény tőzsdei vásárlására.
OTP: portfólió átrendezése szelvényvágás előtt
Május utolsó napján már a 211 forintos osztalékszelvény nélkül forogtak az OTP részvényei – a papírokat tulajdonló befektetők június 12-től számíthatnak a kifizetésre -, s ez többeket is „akcióra” késztetett. A magánszemélyek ugyanis, akik adót fizetnének az osztalék után, inkább átkötötték a papírokat cégek részére.
Ez tetten érhető az OTP Bank vezetőinek lépésén is. Május 26-án Csányi Sándor, elnök-vezérigazgató 7200 forintos részényenkénti áron 530 ezer OTP törzsrészvényt értékesített az általa egy személyben tulajdonolt Bonitás 2002 Kft-nek. Három nappal később pedig Spéder Zoltán, az OTP Bank Rt. alelnöke, vezérigazgató-helyettese 7200 forintos részvényenkénti árfolyamon 1,380 millió OTP törzsrészvényt értékesített a 96,67 százalékban tulajdonában lévő A64 Vagyonkezelő Kft.-nek. Spéder úgy nyilatkozott a tranzakció kapcsán, hogy a „portfólió átcsoportosítást a gazdálkodási ésszerűség érdekében valósítottam meg”.
Több elemző is úgy fogalmazott a FigyelőNetnek, hogy OTP-tulajdonosok a forrásadó kikerülése érdekében tették ezt a lépést. Igaz, hogy ez egy jogszerű, tőzsdei ügylet volt, azonban világosan látszik, hogy kedvezőbb adózás, adó-minimalizálás elérése volt ezzel Csányi és Spéder célja.
A Magyar Telekomnál is megtörténhet
A FigyelőNet azon kérdésére, hogy mennyiben befolyásolják az osztalékok a forgalmat a nagyobb papírok esetében, Fazakas Péter, a Buda-Cash elemzője azt válaszolta: jelentősen befolyásolhatja a kereskedési kedvet az osztalékfizetés, a fontosabb papírok forgalma megnő. Ami megtörtént az OTP-nél, várhatóan megtörténik majd a Magyar Telekomnál is – tette hozzá.
A Magyar Telekom 2006. február 13-án közzétett pénzügyi beszámolója alapján az igazgatóság a tavalyi évihez hasonló mértékű, 70 forint körüli osztalék kifizetését tartja indokoltnak minden 100 forint névértékű törzsrészvény után. Az osztalék pontos összegére vonatkozó javaslatról azonban a közgyűlésnek kell döntenie. Ám a folyamatban lévő vizsgálat miatt, aminek következtében a társaság pénzügyi eredményeit még mindig nem tudták elfogadni, az évi rendes közgyűlés időpontjáról még nincs döntés.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
