Jeff Gable, a Barclays Capital befektetési csoport európai feltörekvő piaci stratégája a miniszterelnök parlamenti felszólalása után az MTI-nek Londonban azt mondta: ha ezer milliárd forintos kiadáscsökkentés tervéről van szó, az „irdatlan méretű lefaragás” lenne.
Gable szerint ha a kormány ezer milliárd forintos kiadáscsökkentést tervez, az „hatalmas mértékben eltér attól, amiről eddig szó volt … és sokkal érdekesebb, mint a 8 százalékos (idei) deficit-előrejelzés”.
Legalább komolyan gondolják
Ha ilyen mértékű deficitcsökkentés a terv, az is azt jelezné, hogy nemcsak az elemzői közösségnek és a hitelminősítőknek szánt „mutatványról” van szó, hanem arról, hogy a kormány „komolyan gondol legalább valamilyen szintű költségvetési konszolidációt”, ami pozitív jelzés lenne a piacnak, tette hozzá.
Gable szerint az adóemelés és a kiadáscsökkentés közül a deficitcsökkentés kedvezőbb módja lenne a kiadáscsökkentés, de az adóemelés is azt jelezné, hogy a költségvetési politika célja „most már nem a népszerűség, hanem a középtávú költségvetési konszolidáció”.
Visszafogott a piaci hatás
Arra a kérdésre, hogy a bejelentésnek milyen piaci hatásai lehetnek, a Barclays Capital elemzője azt mondta: egyelőre valószínűleg nem túl nagy, mert egyrészt a választások után volt már egy jelentős fellendülés, másrészt a feltörekvő piacok jelenleg általánosságban erős nyomás alatt vannak, és az, hogy Magyarország az elmúlt hetekben ennek képes volt ellenállni, önmagában jelez bizonyos mértékű befektetői derűlátást. A jelenlegi globális környezetben azonban nehéz elképzelni meredek piaci erősödést a magyar befektetési konstrukciókban, tette hozzá.
Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci konzultánsa az MTI-nek azt mondta: ahhoz képest, amit a piac várt, a miniszterelnök által elmondottak kedvezőek, legalábbis jelentősen emelik a várakozásokat. A piac jelenleg mintegy 400 milliárd forintos kiigazításban gondolkodik a következő 12-15 hónapra, egy esetleges ezer milliárdos csomag „nyilván meghaladja a legtöbb piaci szereplő eddigi várakozását”, tette hozzá.
Cluse szerint azonban egy ekkora kiigazítási program azzal a kockázattal is jár, hogy nem sikerül teljesíteni, és így a felkeltett várakozások sem teljesülnek. „A várakozás-kezelés is kényes ügy”, fogalmazott a UBS londoni vezető elemzője.
Nem vonzó, de reális
Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni feltörekvő piaci elemzője az idei 8 százalékos deficit-előrejelzésről azt mondta az MTI-nek: az „nem túl vonzó, viszont valószínűleg reális”, tekintve a választások előtti túlköltekezést és egyéb költségvetési folyamatokat. Hozzátette: az idei költségvetési visszafogásoknál most már sokkal fontosabbak a jövő évi, és az azután következő évekre szóló tervek.
Arra a kérdésre, hogy az idei évre várt 8 százalékos hiány alapján mikorra várható Magyarország euróövezeti csatlakozása, Sampson azt mondta: a 2010-es céldátum eddig sem volt reális, és „nem is lenne egészséges”, mivel ez egyetlen év alatt „olyan eltúlzott és fájdalmas” reformot igényelne, amely nem lehetne tartós.
Az HSBC elemzője szerint 2012 reális céldátumnak tekinthető, de ez is szigorú bevételnövelési és kiadáscsökkentő programot igényel. Ezt azonban így legalább nem egy, hanem két-három év alatt lehet végrehajtani. „Nem fognak túl sokan meglepődni, ha a maastrichti feltételek teljesítésének (2008-as) határidejét kitolják … és ez nem is fog zavarni senkit, ha (az új határidőt) hiteles program kíséri, és azt végre is hajtják”, tette hozzá.
Elismerték a helyzet súlyosságát
A Dresdner bankcsoport londoni befektetési részlegének (DrKW) csütörtöki kommentárja szerint a kormány „megkésve ugyan, de erőteljesen elismerte” a költségvetési helyzet súlyosságát. A DrKW elemzői szerint Gyurcsány Ferenc parlamenti nyilatkozatából az következik, hogy a költségvetési hiány az idén a takarékossági csomaggal együtt lesz a GDP 8 százaléka, ebből pedig az, hogy korrekciós intézkedések nélkül a kormány 10 százalékhoz közeli idei deficitet várt volna. A cég maga eddig 8,5 százalékos hiányt jósolt kiigazítás nélkül 2006-ra.
Az elemzés szerint mindemellett az autópálya-építés „egyelőre bizonytalan sorsú” költségei is a GDP-érték 1,3 százalékának megfelelő összeggel növelhetik tovább a hiányt.
A londoni Dresdner-elemzők szerint „az erősen kiábrándító” (új) számok bizonyosan negatív meglepetést keltenek a befektetők körében, ami valószínűleg rövid távú piaci kilengést és gyengülést okoz. A DrKW mindazonáltal a jelentős kiigazítási tervek ellenére is fenntartja azt a véleményét, hogy a 2010-es eurócsatlakozás megvalósíthatatlannak fog bizonyulni, és azzal, hogy „a kormány nyíltan elismerte a költségvetési probléma nagyságát”, tovább nőtt a halasztás hivatalos bejelentésének valószínűsége, áll a csütörtöki elemzésben.
A Dresdner londoni elemzői hozzátették ugyanakkor, hogy ha a mostani bejelentések az átláthatóbb és hitelesebb költségvetés-politikai megközelítés kezdetét jelzik, az középtávon kedvezően hathat a befektetői hangulatra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
