Egyheti vizsgálódást követően elég borús képet festett a valutaalap küldöttsége az állami pénzügyek állapotáról, leszögezve, hogy a költségvetés helyzete miatt akár pénzügyi válság kockázatával is számolni kell. Ashoka Mody, az IMF európai részlegének igazgatóhelyettese azonban azt is többször hangsúlyozta, hogy a helyzet egyben olyan politikai lehetőséget is kínál, amit fel lehet és fel is kell használni az állami pénzügyek alapvető átalakítására.
De lássuk, mi is ássa alá a gazdasági stabilitást és a növekedés kilátásait a valutaalap szerint. A szakértők úgy látják: figyelmeztető jel az állandósultan nagy költségvetési és fizetési mérleg hiánya, az államadósság és a külső eladósodás növekedése, valamint a devizaadósság és követelések összetételbeli és futamidő szerinti fokozódó eltérése. A magyar gazdaság sérülékenységének jelei ezért megkülönböztetik Magyarországot a közép-európai régió más országaitól.
Vita a számokról
Bár a valutaalap tiszteletre méltó mértékűnek és kiegyensúlyozottnak minősíti a gazdasági növekedés ütemét, arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmarad a régió más országaiétól. Az IMF arra számít, hogy idén – jelentős költségvetési ösztönzés mellett – a GDP 4,75 százalékos növekedése várható. Becslésük szerint a költségvetés hiánya 2006-ban elérheti az ESA’95 szerinti 10 százalékot is akár, ha viszont az állami és magánszféra társulásából (PPP) eredő hatást is figyelembe vennék, a deficit a GDP 11 százalékára is rúghatna. Év végén az államadósság eléri a bruttó hazai termék 65 százalékát.
Jövőre a valutaalap bízik a kormány költségvetési hiányt csökkentő lépéseinek hatásában, ami számításaik szerint 2-2,5 százalékponttal mérsékelheti a büdzsé deficitjét. Ebben az esetben 2007-ben a GDP növekedése, illetve az infláció egyaránt 3,5 százalék körül alakul.
Veres János kijelölt pénzügyminiszter egyetértve az államháztartás strukturális átalakításának szükségességével, vitába szállt az IMF álláspontjával, mondván, a kormány és a valutaalap eltérően számol, bár arra nem kívánt válaszolni, hogy mely számokkal nem ért egyet a kabinet. Ahogy fogalmazott, a kormány eskütétele után hozzák nyilvánosságra a „kabinet számait”, illetve azt, hogy milyen konkrét megszorító intézkedések várhatók. Veres azzal a válasszal is adós maradt egyelőre, hogy a hivatalba lépő kormány készül-e az ez évi hiánycélok átírására.
Adóztatnák a nyugdíjakat
Ha a kormány kiigazító lépéseinek bejelentésére még várni is kell, az IMF nem fukarkodott tanácsokat adni a konszolidáció lehetséges elemeire. A bevételek növelése érdekében mindenképpen szélesítenék az adóalapot, eltörölnék a kedvezményeket, s erősítenék az adóbehajtást. Konkrétumokat is említve, a valutaalap széles körű ingatlanadó bevezetését szorgalmazza, a személyijövedelemadó-rendszerben sarcolnák meg a nyugdíjakat, s kamatadóval sújtanák az értékpapírból származó jövedelmeket is. Az IMF szakértői egyetértenek az áfakulcsok egységesítésével, ami – mint tudjuk – a 15 százalékos kulcs 20 százalékosra emelését jelentené a korábbi kiszivárogtatások szerint. Támogatják azt is, hogy a tavaly bejelentett adóreformot a kormány jegelje, ami egyértelműen azt jelenti, hogy adócsökkentés helyett átmenetileg adóemelés legyen. Az IMF-delegáció az itt eltöltött egy hét alatt úgy tetszik meghallotta az ellenzék szavát is, ugyanis javaslatai között szerepel egy a parlamentnek alárendelt független testület létrehozása is, amely a költségvetés időbeli összefüggéseit (értsd teljesülését) és átláthatóságát vizsgálná. A delegáció szerint a testületet akár költségvetési tanácsnak is hívhatnák.
Veres János az IMF konkrét ajánlásaival kapcsolatban ismételten csak annyit közölt, hogy a kormány eskütétele után ismertetik majd a kiigazító intézkedések elemeit.
