A társaságok jelenleg viszonylag sok címen és különböző szabályok szerint egészíthetik ki munkavállalóik jövedelmét. A rendszer ésszerűsítésének valószínűleg áldozatul esik majd a biztosítások mai, korlát nélküli kedvezményezettsége és a közszolgálati dolgozók ruhapénze. Az sem zárható azonban ki, hogy az összes tételt egyetlen „kalap alá” söpörnék be.
A folyamat az idén hatályos adótörvényekben megindult: számos, a cafeteria-rendszerekben előszeretettel alkalmazott juttatást soroltak az évi 400 ezer forintos korlát alá. Ide tartozik az egészségpénztári megtakarítás is, amihez hasonlóan 2007. január 1-jétől az összes hosszabb távú öngondoskodás és a napi megélhetést segítő kifizetés (mint a bérlet vagy az étkezési hozzájárulás) is csak egymás kárára történhet majd. A Napi Gazdaság úgy tudja, ez alól az egyéni nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) jelenthet kivételt – logikusan, hiszen ez nem a cégek által adható juttatások közé tartozik.
Kérdés hogy a logikusnak tűnő szigorítás nem okoz-e komolyabb károkat például az előtakarékossági rendszerben. Az önkéntes nyugdíjpénztárak, az egészségpénztárak ugyanis elsősorban a munkaadói befizetések révén tudtak az elmúlt években növekedni. A nyugdíjpénztáraknál jól látható, hogy amint megszűnik a céges juttatás, a számla azonnal „elhal”, a dolgozó önként már nem folytatja a takarékoskodást. Kulcskérdés tehát, hogy a részletes szabályok és összeghatárok miként alakulnak majd. Ebben az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT) is jelentős szerepe lehet. A béren felüli juttatásoknál a kabinet javaslata eredetileg 500 ezer forintra, és arányosításra vonatkozott. Ezt változtatta az OÉT a külön megkötés nélküli 400 ezerre, ami az érintettek szerint sokkal rugalmasabb és kedvezőbb megoldás.
