Speciálisan magyar sajátosság a devizahitelek dömpingszerű elterjedése a lakosság körében, olyan, mint a gulyás vagy a Hortobágy – mérgelődik Kolossváry Ádám, a gépjármű-hitelezésben piacvezető Merkantil Bank elnök-vezérigazgatója. Szerinte sokkal egészségesebb, ha a hiteleket, különösen a hosszabb távú lakáskölcsönöket (miként Szlovákiában vagy Bulgáriában) nemzeti valutában veszik fel az igénylők, így legalább egy kockázattal kevesebbet kell vállalniuk.
A problémát természetesen az teszi aktuálissá, hogy a forint gyengülése, valamint az eurózónában és Svájcban bekövetkezett kamatemelés nyomán tízezreknek kell szembenézniük azzal: hamarosan jócskán megugorhat a havi törlesztő részletük.
Frankfölény
A lakossági hitelek több mint 90 százalékát ma már deviza alapú konstrukciókban veszik fel a magyarok. Ez az arány ráadásul tovább növekedhet, ha megnyirbálják a lakáshitelek állami támogatását. A deviza alapú kölcsönökön belül a megkérdezett bankoknál legalább 95 százalékot tesz ki a svájci frankban felvett, s kevesebb mint 5 százalékot az euróban számolt hitelek aránya. Ennek egyik oka – állítják az egyik banknál -, hogy a magyar lakosság mindent, ami svájci, legyen az óra, csokoládé vagy hitel, a megbízhatósággal azonosít. A népszerűség másik, s persze fontosabb oka persze a forinthitelekénél alacsonyabb törlesztő részlet. A különbség azonban most, a kamatemelési hullám és a forint jelentős gyengülése következtében alaposan megcsappanhat.
A magyarországi ügyfelek lakáshitelt átlagosan 5 millió forint összegben, 15 évre vesznek fel. A kamatemelés, (amely az elmúlt napokban mind Svájcban, mind az eurózónában 25 bázispontos volt) jóval kisebb hatással van a törlesztésre, mint az árfolyam: az 5 milliós hitel után mindössze 800, illetve 600 forinttal kell többet fizetni a magasabb kamat okán.
Az viszont, hogy az euró 250 forintról 270 forint fölé drágult (nem bezsélve arról, hogy péntekre már 280 forint fölé is emelkedett a kurzus), egy 5 milliós euróhitelnél már 4,5 ezer forintos havi többletterhet okoz. Ez éves szinten ugyebár 54 ezer forintra rúg, ugyanakkor ugyanez az árfolyamváltozás egy 15 millió forintos kölcsön esetében már 162 ezer forint plusz terhet ró a családi büdzsére.
A svájci franknál 20 forintnyi elmozdulás százalékosan többet jelent, így az e devizában eladósodottaknak még mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk: a frank 160 forintról 180 forintra történő elmozdulása egy 5 millió forintos hitelnél a havi törlesztő részlet 6,1 ezer forintos növekedését idézheti elő, azaz évi 73,2 ezer forinttal dobhatja meg a kiadásokat. Annak a családnak, amely 15 millió forinttal adósodott el 15 évre, közel 220 ezer forinttal nőhetnek meg a terhei.
Nem azonnal
A kamatemelések hatása ugyanakkor nem azonnal jelentkezik az ügyfélszámlán, a bankok többnyire 3, 6, illetve 12 hónapos kamatperiódust alkalmaznak, s azon belül fix a törlesztő részlet. Az is lehet, hogy a kamatnövekmény hatását az ügyfelek kegyeiért folytatott versenyben lenyelik a bankok, de valószínűbb, hogy más megoldást találnak: információink szerint az a helyzet áll elő várhatóan, hogy a már meglévő ügyfelekkel megfizettetik a drágábban szerzett forrás árát, az újak viszont mentesülnek alóla. „Ma már folyamatosak az akciók, amelyek során a bank elengedi a közjegyzői díj, az értékbecslési díj és hasonlók megfizetését; ezek nélkül lemaradnának az új ügyfelekért folytatott versenyben” – mondja Árva András, az Inter-Európa Bank (IEB) lakossági termékfejlesztésekért felelős vezetője.
Védművek
A bankok az árfolyamváltozás ellen is kínálnak védelmet. Az IEB például akciós szolgáltatásként, ingyen dobta piacra tavaly szeptemberben az ilyen kockázat ellen védő árfolyam-garanciát. A konstrukció a 2005 utolsó harmadában euróban és svájci frankban felvett hitelekre vonatkozott, és arra tett ígéretet, hogy ha a következő két évben az euró árfolyama meghaladná a 260 forintot, a svájci franké pedig a 175-öt, akkor a 270, illetve 185 forintig terjedő sávban a bank állja a cechet. Ismerve az árfolyammozgásokat, a garancia nemrég életbe is lépett.
Másodikként az OTP Bank vezetett be ilyen jellegű garanciát, de csak a svájci frankban felvett hitelekre – de már nem ingyen. Az OTP a termék bevezetésekor azt garantálta, hogy akkor is 166 forintért számolja át az ügyfélforintokat frankra, ha az árfolyam e fölé kúszna (majd alig két hónappal a bevezetést követően 173 forintra emelte a küszöbértéket). Az árfolyam-garanciát az OTP csak a legalább 10 éves lejáratú, svájci frankban felvett hitelekre nyújtja, és annak egyszeri díja a folyósított hitel összegének 0,4-0,8 százaléka.
Biztosra vehető, hogy e garanciákra a forint gyengülése miatt továbbra is nagy igény lesz. Az IEB, mint Árva Andrástól megtudtuk, júliustól újra is indítja a devizahitelek mellé rendelt árfolyam-garanciát; azt azonban még nem döntötték el, hogy milyen árfolyamra állítsák be azt. Ezúttal már ők sem ingyen osztogatják, hanem várhatóan 0,9 százalékért mérik e szolgáltatást.
Az Erste Banknál még az idén hozzáférhető a garanciás termék. Erről részleteket még nem árultak el, csupán annyit, hogy a garancia a svájci frankos hitelekhez kapcsolható, és várhatóan nem sávhoz, hanem csúcsárfolyamhoz kötik majd. Az MKB-nál más a hozzáállás – egyelőre csak vizsgálják a garancia bevezetését, mondván: az drága az ügyfélnek és a banknak egyaránt. Utóbbi ugyanis borsos áron kénytelen megvenni a mögöttes terméket (határidős ügyleteket kell kötnie a portfólióra). A bankárok egy része arra is felhívja a figyelmet, hogy akkor lenne értelme az árfolyam-garanciának, ha az az eurócsatlakozásig szólna. Így a svájci frankban eladósodottak is könnyebben ráébrednének, hogy ők a csatlakozás után is futják majd az árfolyamkockázatot. Egyelőre azonban nem fenyeget az a veszély, hogy csatlakozásig szóló garanciát kínáljon valaki, ennek költsége ugyanis ma egetverő lenne.
Árelőny
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mostani forintgyengülési és kamatemelési hullám megnövelte ugyan a meglevő devizahitelek terheit, azok azonban még mindig olcsóbbak a piaci alapú forinthiteleknél. Ráadásul a most hitelt felvenni kívánók kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek. Egyrészt a már említett verseny miatt sok kezdeti költséget elengedhetnek a bankok, másrészt a 275 forintos szintről néhány éves időtávon már egy komolyabb forinterősödés sincs kizárva, az pedig ereszkedő törlesztő részleteket hozhat magával.
