A jogsértés megállapításán túl – tekintettel a jogellenes magatartás kismértékű várható piaci hatására – nem szabott ki versenyfelügyeleti bírságot – áll a Gazdasági Versenyhivatal közleményében.
A GVH által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárás tárgyát az Fővárosi Vízművek Zrt. azon 2005. évi promóciós anyagai képezték, melyekben azt állította, hogy az általa szolgáltatott ivóvíz „Európa egyik legjobb ivóvize”.
A GVH osztotta a Fővárosi Vízművek azon álláspontját, hogy a vizsgált állításban ivóvíz alatt a vezetékes ivóvíz értendő, továbbá, hogy a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén – mint kizárólagos szolgáltató – monopolhelyzetben van. Álláspontja szerint azonban a monopolhelyzet önmagában nem zárja ki, hogy a megtévesztés a gazdasági versenyben történjen. Az ugyanis közömbös a gazdasági verseny sérelme szempontjából, hogy az árut több fogyasztó vásárolja meg, vagy ugyanazon fogyasztók egyenként többet vásárolnak, mivel a végeredmény azonos: a vállalkozás – megtévesztő információ révén – nagyobb forgalmat ér el.
A GVH határozatában kiemelte, a vezetékes ivóvíz minősége (pontosabban az, amit a fogyasztó a minőségről feltételez) hatással van az ivásra felhasznált vezetékes ivóvíz mennyiségére. A kereskedelmi forgalomban kapható palackozott szénsavas és szénsavmentes ásványvizek ugyan még az ivási funkcióban sem tekinthetők a vezetékes ivóvíz versenytörvény szerinti ésszerű helyettesítő árujának, az azonban szintén nem vitatható, hogy a vezetékes ivóvizet a valóságosnál jobb minőségűnek gondolva a fogyasztók – minden egyéb körülményt változatlannak feltételezve – kevesebbet fogyasztanak a palackozott vizekből.
A GVH kialakult jogalkalmazási gyakorlata szerint a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, ha a vállalkozás áruja lényeges tulajdonságáról olyan felsőfokú jelzőt állít, amelyet nem tud hitelt érdemlően, objektív módon bizonyítani. Jelen ügyben a Fővárosi Vízművek nem tudta alátámasztani állítása valóságtartalmát, s ezért magatartása a versenytörvénybe ütközik.
A fentiek alapján a GVH Versenytanácsa megállapította a vállalkozás által elkövetett jogsértést, azonban – tekintettel a magatartás kismértékű várható piaci hatására – nem szabott ki versenyfelügyeleti bírságot.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
